Szombaton lesz a Föld-Hold rendszer napközelben

Mint minden évben, így idén is január 4-én, azaz most szombaton lesz a Föld-Hold rendszer a legközelebb a Naphoz.

 

Minden évben január 4-ére esik a Föld-Hold rendszer napközelpontja, vagy más szóval perihéliuma (a „peri” görögül közelit, a „Helios” pedig a görög napistent jelenti). Ez az a pont, ahol egy heliocentrikus (azaz Nap-középpontú) pályán keringő égitest a Nap körüli keringése során a legközelebb kerül a Naphoz. Ellentéte, azaz egy adott égitest pályájának a Naptól legtávolabbi pontja a naptávolpont, vagy aphélium, amely a Föld-Hold rendszer esetén mindig július 5-re esik.

Nem véletlen, hogy a fentiekben a Föld-Hold rendszernek, nem pedig a Földnek a napközel- és naptávolpontjáról beszélünk. Különbséget kell tennünk ugyanis a Föld-Hold rendszer közös tömegközéppontja illetve a Föld középpontja Naphoz legközelebbi pozíciója között. Ez utóbbi a Föld-Hold kepleri pályája január 4-i perihéliumától (hasonlóan a július 5-i aphéliumához) ±2 nappal térhet el, egyrészt a Hold pillanatnyi helyzete, másrészt a szökőévi nap eltolódása miatt.

A Föld napközelpontja (perihéliuma) 147,1 millió km-re, naptávolpontja (aphéliuma) pedig 152,1 millió km-re található a Naptól.

Az aphéliumtávolság és a perihéliumtávolság (a két pont Naptól vett távolsága) különbsége annál nagyobb, minél nagyobb a pálya excentricitása, azaz minél „lapultabb” a Föld ellipszis alakú pályája. Ennek megfelelően az üstökösökre általában jellemző a nagy különbség, mivel azok pályája igencsak „elnyújtott”. Kepler második törvényénye alapján a perihéliumban a legnagyobb, míg értelemszerűen az aphéliumban a legkisebb az égitest pályasebessége.

Annak ellenére, hogy ilyenkor van a Föld a legközelebb a Naphoz, a sokéves átlaghőmérsékletek alapján a január a leghidegebb hónap az északi féltekén. Ennek oka, hogy sokkal inkább a Föld tengelyének dőlésszöge, mintsem a Naptól vett pillanatnyi távolság határozza meg az évszakos átlaghőmérsékletet a Földön.

 

A perihélium és aphélium, valamint a perigeum és az apogeum (a Hold Föld körüli pályájának Földhöz legközelebbi, illetve legtávolabbi pontja) helyzete. (Az eredeti kép forrása: solarsystem.nasa.gov)

Hírek, érdekességek

Sarkvidéki hideg és szélvihar érkezik szerda reggelre
Markáns változás előtt áll időjárásunk, a következő napokban végérvényesen beköszönt az "igazi" ősz, véget érnek az enyhe, késő nyárias napok. Keddre és szerdára virradóra is hidegfront érkezik térségünkbe, utóbbi mögött ráadásul sarkvidéki eredetű, jóval hidegebb légtömeg érkezik, az utána napokig erős, a Dunántúlon viharossá fokozódó szél miatt pedig extrém alacsony lesz a hőérzet. Hétvégére pedig talaj menti fagyok jöhetnek, sőt, néhol 2 méteren is kevéssel 0°C alá süllyedhet hajnalra a hőmérséklet. A hidegfrontok természetesen szervezetünket is rendkívül megterhelik, cikkünkben azt is elmondjuk, hogyan készülhet fel erre.
Hétfőn is tomboltak a zivatarok
A vasárnapi égzengés után hétfőn napközben is megjelentek a konvektív csapadékot adó zivatarcellák. Intenzitásuk némiképp alulmúlja a vasárnapit, a főváros ismét elázott.
Enyhülő időben romlik a figyelem
Október második hetében lassú enyhülés veszi kezdetét térségünkben. Növekszik a napi hőingás mértéke, a melegfront jellegű időben pedig sokak körében csökken a figyelem, romlik a koncentrálóképesség. Humánmeteorológia.
Talajmenti faggyal kezdődik a csillagászati ősz
2014. szeptember 23-án, hajnalban beköszöntött a csillagászati ősz. Ezzel együtt időjárásunk is egyértelműen ősziesre fordult, hiszen a szeles 23-át követően a 24-re virradó éjszaka többfelé számíthatunk talajmenti fagyra. Cikkünkben humánmeteorológiai tanácsokat is olvashat!