Szárazság a Száhel-övezetben

Az afrikai Száhel-övezet arról nevezetes, hogy nagyon kevés eső esik a területén. A napokban egy tanulmány látott napvilágot, mely a térség csapadékviszonyairól ad információt.

A Száhel-övezetet északon a Szahara, délen pedig a szudáni szavanna határolja. Mivel távol fekszik a tengerektől, valamint az uralkodó szelek is olyanok, hogy a nedves légtömegek elkerülik a terület, a Föld legszárazabb vidékei közé tartozik.  Pénteken, december 16-án jelenik meg a „Száraz Környezet" című angol nyelvű folyóirat (Journal of Arid Environments), melyben részletesen megismerkedhetnek az olvasók a jelenség hátterével is.

A kutatások éghajlati elemek megfigyelésein, fotókon, korabeli megfigyeléseken, műholdképeken alapulnak, egészen 1954-ig visszamenőleg. A vizsgálatok során mintegy 1500 fát számláltak és mértek meg, majd kísérték figyelemmel fejlődésüket. A kutatók az övezet hat államára fókuszáltak, a nyugat-afrikai Szenegáltól a közép-afrikai Csádig. Az időszak alatt a klíma 0,8 fokkal melegedett, a lehullott csapadék mennyisége pedig 48%-kal csökkent 2002-ig, mindez pedig azt eredményezte, hogy a nyilvántartásba vett fák hatoda kipusztult. Mindezek mellett a különféle fafajták ötöde teljesen kihalt egyes vidékekről, ezen belül is az őshonos gyümölcs- és szálfák szenvedték el a legnagyobb veszteséget.  Az egyre szárazabb éghajlat következtében pedig a növényzettel borított területek mindinkább a nedvesebb részek felé korlátozódnak, több és több teret adva át a csupasz homokfelszínnek.

Az pedig még nagyobb baj, hogy nem csupán egyes fajok, hanem egész növénycsoportok pusztultak és pusztulnak ki ma is a klímaváltozás következtében. Afrikának ezen részén szegény, elmaradott törzsek élnek, akiknek nagyon fontosak a fák a mindennapi élet folyamán: abból építkeznek, tüzelésre használják, kereskednek vele, a gyümölcseikből táplálkoznak, így beláthatatlan humanitárius következményei lehetnek az övezet kiszáradásának.

Az egyik lehetséges magyarázat szerint emberi okai is lehetnek a problémának: a lakosság hamar kimeríti a természeti erőforrásokat (erdőégetéssel, a megművelt földterület kiterjesztésével), ezzel együtt a fejlett országok pedig az üvegházgázok kibocsátásával járulnak hozzá a globális felmelegedéshez. 

Hírek, érdekességek

Másfél havi csapadék 24 órán belül
Kiadós csapadékzóna érkezett július 22-én a főváros fölé. A kettősfronthoz kapcsolódó felhőzetből, illetve a frontvonal mentén kialakuló konvektív felhőzetből egy nap leforgása alatt döbbenetes mennyiségű víz érkezett a felszínre.
Veszélyes lesz a szilveszter éjszaka!
Amilyen hideg reggellel búcsúzott 2014, olyan extrém fagyokkal indul az új év is. Rendkívül veszélyes lesz a szabadban éjszakázni!
Fülledt, zivataros hét
Július végén – több, mint egy héten keresztül – párás, fülledt időre, és főként a nap második felében többfelé zivatarokra is számíthatunk. Az eleinte kissé hűvös időt követően az időszak második felében az átlagosnál már melegebb idő várható, 30 fok körüli hőmérsékletekkel. Ez a szervezetet is rendkívül igénybe veszi, cikkünkből az is kiderül, hogy mire kell ilyenkor figyelnie, és hogyan vészelheti át ezt az időszakot.
Hófúvás tombol az országban
A tavaszias december rendkívüli hóviharokkal búcsúzik: Komlón már 30 centi hó esett, a Dunántúlon és délen is sokfelé még mindig közlekedési gondok vannak, több megyében másodfokú riasztás van érvényben hófúvás miatt. Az év utolsó napjain pedig -15 fokos fagyok jönnek.