Sosem volt ilyen kevés jég az Északi-sarkvidéken

A napokban véget ért az olvadás az Északi-sarkon, ahol idén minden korábbinál kisebbre zsugorodott a jégtakaró.

Úgy tűnik, szeptember 16-án 3,41 millió négyzetkilométeres
kiterjedéssel elérte éves minimumát az északi jégsapka.  Mostantól várhatóan ismét növekedésnek indul a
jég kiterjedése, bár nem zárható ki teljesen egy kései olvadási periódus sem,
amennyiben a szélviszonyok megváltoznak. Mindenesetre, a 16-án mért
kiterjedésről elmondható, hogy a műholdas mérések bő három évtizedes története
alatt még sosem tapasztaltak ilyen kevés jeget a térségben.


Az Északi-jégsapka idén szinte folyamatosan a korábbi 2007-es minimum alatt volt.
(forrás: National Snow and Ice Data Center)

A március 20-a óta tartó olvadás során idén mintegy 760 ezer
négyzetkilométerrel csökkent a jégtakaró nagysága a korábbi, 2007-es minimum
rekord (4,17 millió km2) alá. Ezzel jelenleg alig fele akkora területet (kb.
55%) fed jég, mint a 1979-2010 közötti időszakban átlagosan borított.


Az Északi-sark jégsapkájának kiterjedése szeptember 20-án.
Pirossal az 1979-2000 közötti átlagos terület.
(forrás:National Snow and Ice Data Center; hurricanozone.net)

Érdekesség, hogy a hat legkisebb jégborítottságot az elmúlt
hat évben, tehát 2007 és 2012 között regisztrálták. Ez az időjárási viszonyok
mellett részben talán annak is köszönhető, hogy az olvadás vége ebben a hat
évben gyakran 3-8 nappal később állt be a korábbi átlaghoz (szeptember 13.)
képest.

Hírek, érdekességek

Megvolt az első kánikulai nap Görögországban
Szombaton Kréta szigete lett kontinensünk legmelegebb pontja, ahol idén először lépte át a 30 fokot a hőmérséklet. Az enyhülés a héten hozzánk is megérkezik.
Beköszöntött a nyár Dél- és Nyugat-Európába
Franciaország és Spanyolország területén a délutáni hőmérsékletek a napokban már többfelé meghaladták a 30 fokot, beköszöntött a nyár.
A déli féltekére érkezik a tél
Míg nálunk az északnyugati határszélen élők kivételével már mindenki a már-már nyárias melegnek örül, a Föld túloldalán lassan-lassan beköszönt a tél.
Miért van még mindig tél?
Klímakutatók állítják, hogy megtalálták a választ a fenti kérdésre. Szerintük a kulcs a sarki jégtakaró kiterjedésében rejlik.