Süllyedő deltavidékek, emelkedő tengerszint

Egy, a napokban megjelent tanulmány szerint a világ főbb deltavidékeinek kétharmadát veszélyezteti az emelkedő tengerszint, illetve a süllyedő szárazföld.

A Nature Geoscience nevű folyóiratban közzétett tanulmányból kiderül, hogy a Föld 33 legnagyobb deltavidékéből 24 süllyed, és 85 százalékánál fordult elő az elmúlt évtizedben súlyos áradás, ami összesen közel 260 ezer négyzetkilométernyi területet érintett.

Amennyiben a tengerszint az éghajlati forgatókönyvekben várt ütemben fog emelkedni az elkövetkező évtizedekben, az árvízveszélyes területek nagysága akár másfélszeresére is növekedhet a század végére.

A vizsgálatokat végző kutatók szerint a legveszélyeztetettebb az ázsiai kontinens, de Ausztrália és az Antarktisz kivételével minden földrészen találhatók sűrűn lakott és mezőgazdasági munkára befogott deltavidékek.

Egy háromfokozatú skálát tekintve, a 11 legveszélyeztetettebb delta közül 3 Kínában található, ezek: a Sárga-folyó, a Jangce és a Gyöngy-folyó deltája. Emellett a Nílus, a Rhone és thaiföldi Chao Praya folyót is a legveszélyeztetettebbek közé sorolták a szakemberek.

A következő, kevésbé veszélyeztetett kategóriában további hét sűrűn lakott deltavidék neve szerepel, köztük a Gangesz Bangladeshben, az Irriwaddy Mianmarban, a Mekong Vietnámban és a Mississippi az USA-ban.

A deltavidékek süllyedése egyfelől egy sor emberi tevékenység, mint például a mezőgazdaság, a vízelterelés vagy a felszíni bányászat eredménye. Normális esetben a delta folyamatosan növekszik azáltal, hogy a torkolatot elérve lelassuló folyók lerakják nagy mennyiségű hordalékukat. Azonban a folyók elterelése, felduzzasztása, gátak építése megakadályozza ezeknek az üledékrétegeknek a lerakódását.

Másrészről a globális felmelegedés következtében emelkedő tengerszint is komoly problémát jelent. Egy 2007-es IPCC jelentés szerint 2100-ra a tenger szintje 18-59 centiméterrel fog megemelkedni. Az azóta megjelent tanulmányok pedig, amelyek a grönlandi jégsapkák olvadásának hatását is figyelembe veszik jóval nagyobb, legalább egy méteres vízszint-emelkedéssel számolnak.

Miután közel 500 millióan élnek valamely folyó deltavidékén, önmagában már ez is katasztrofális következményekkel járhat, amit csak tovább fokoznak majd a felmelegedés következtében intenzívebbé váló viharok és hurrikánok.

Hírek, érdekességek

A következő napokban átmenetileg véget ér a késő nyári, több-kevesebb napsütéssel tarkított idő: szerdától a hétvégéig tartósan borongós, esős idő várható. Az ország nagy részén jelentős, többnyire egy-, de helyenként akár kéthavi csapadékmennyiséget meghaladó eső is eshet a következő 4-5 nap során! A magyarországi folyók többségén ismét árhullám várható.
Az elmúlt 100 évben alig esett ennyi eső júliusban - összefoglaló az idei nyárról
A 2014. évi nyár ugyan igencsak szűkölködött hőmérsékleti szélsőértékekben, de azért idén sem maradtunk kirívó, extrém események nélkül a nyáron – ezek azonban leginkább a csapadékmennyiségekhez voltak köthetőek: az elmúlt 100 év egyik legcsapadékosabb júliusát éltük meg.
Nyugaton esős, őszies, keleten késő nyári idővel kezdődik a tanév
Az ország nyugati és keleti felében eltérő időjárással kezdődik a tanév szeptember 1-jén, hétfőn: míg a Dunántúlon egy lelassult frontrendszer esős, hűvös időt okoz, addig a front előtt, keleten még kellemes, meleg, késő nyári időben indulhatnak iskolába a diákok.
Vihar a Balatonnál
A 2014. augusztus 27-én érkezett kettősfront átvonulása komoly zivatarok kialakulásához vezetett. A Balaton térségében peremfelhőt filmeztünk. A következő napokban már javul az idő.