Ritka jelenség: három trópusi ciklon egy helyen

2006 augusztusának első napjaiban szokatlan aktivitást mutatott a Csendes-óceán. Nyugati medencéjében egyszerre három trópusi ciklon jelent meg egy alig pár száz kilométeres körzetben.

A három közül a legerősebb a Saomai ciklon volt, amely augusztus 4-én jelent meg trópusi depresszióként, majd két napra rá már tájfunná erősödött. Eközben pár száz kilométerre északra egy újabb vihar formálódott, amely augusztus 7-ére szintén elérte a tájfun fokozatot, és a Maria nevet kapta. Ezzel szinte egy időben a Bopha is megjelent a térségben.

A fenti felvétel 2006. augusztus 7-én készült a NASA Aqua műholdjáról. A három trópusi képződmény szokatlan, de nem egyedülálló látványt nyújt, és megfigyelhető rajtuk a trópusi rendszerek fejlődése is. A mindössze pár órája kialakult Bopha (balra) még épphogy csak felvette a trópusi viharrendszerekre jellemző körkörös formát, az egy nappal idősebb Marián (jobbra fent) már kirajzolódnak a spirális felhőkarok és a szem is (a vihar középponti része, ahol csendes, derült az idő). A két képződmény nagyjából ugyanakkora kiterjedésű és erejű (90-100 km/órás maximális széllökések) volt, noha a Bopha kisebbnek és gyengébbnek tűnik a képen. A legkorábban kialakult Saomai (jobbra lent) tájfunban ekkor már 140 km/óra körüli széllökéseket regisztráltak. Kifejlett szerkezetét tükrözi mérete, valamint kontúrosabb szeme és felhőkarjai.

A későbbiekben a Saomai tájfun északnyugat felé haladt tovább, a Dél-kínai-tenger fölött már elérte a legmagasabb, ötös erősséget, és Kína délkeleti részén ért partot. Közel 460 halálos áldozatot szedett. A Maria Japán déli felét, míg a Bopha Tajvant és a Fülöp-szigeteket érintette. Utóbbi hét emberéletet követelt Luzon szigetén az esőzéseket követő áradásokban és földcsuszamlásokban.

Hírek, érdekességek

frontérzékenység és időjárás
Frontérzékenységtől szenved az emberek több, mint 70%-a, 30%, aki időjárásbeteg.
Reggel hűvös van, majd kisüt a nap, gyors felmelegszik a levegő és délutánra már kellemes a hőmérséklet – gyakran ez a forgatókönyv.
Lesújtó szürkeség…
A napot már régóta nem láttuk. Reggel kinézünk az ablakon, szürkeség van és köd, ami alapvetően meghatározza az aznapi hangulatunkat.
Jégbe zárt tudás
Ha több ezer évet visszautazhatnák az időben, akkor megbizonyosodhatnánk arról, hogy Földünk éghajlata folyamatosan változik. Mivel erre a tudomány nem képes, ezért maradnak a közvetett bizonyítékok. Lássuk, milyen úton-módon utaznak az időben a tudósok!