Rekord kicsi az arktikus jégtakaró

Habár az idei télen Észak-Amerikában és Európában egymást érték a hóviharok és az átlagosnál hidegebb volt, a sarkkörökön túl szokatlan meleg uralkodott. Az Arktisz jégtakarója januárban minden eddiginél kisebb területre terjedt ki.

Az amerikai Nemzeti Hó és Jég Adatközpont (NSIDC) jelentése szerint a műholdas mérések 1979-es kezdete óta sosem volt ilyen kis kiterjedésű az arktikus jégtakaró, mint idén januárban, amikor összesen csupán 13,5 millió négyzetkilométert ölelt fel. Ez közel 50 ezer négyzetkilométerrel múlta alul a 2006-os rekord minimumot.

Különösen a Hudson-öbölben, valamint a Hudson- és Davis-szoros körzetében mértek szokatlanul alacsony kiterjedést idén januárban. Habár ezek a területek általában már november végére befagynak, az idei télen egészen január közepéig nem fedte összefüggő jégtakaró a Hudson-öblöt, és a Labrador-tenger jelenleg is nagyrészt jégmentes.

A sarki jégtakaró kiterjedése 2011 januárjában a NASA műholdfelvétele alapján. A nyílt vizet sötétkék jelzi, fehér mutatja a vastag jégtakarót, míg a kékesfehér a kevésbé tömör, összefüggő jégmezőt jelöli. A piros vonal a januári átlagos kiterjedést jelzi 1979 és 2000 között.

Két együttes hatás okozhatja a jelenséget. Az egyik az Arktikus Oszcilláció, ami a légnyomásbeli periodikus változásokat jelenti. Pozitív állapotban a közepes szélességek felett erős magas, míg az Arktisz felett erős alacsony nyomás uralkodik. Ennek hatására a sarkvidéki légtömegek mélyen északon rekednek, ahol a hideg, nagy sűrűségű levegő cirkulációs áramlásba kezd. Negatív állapotban a magas és alacsony nyomások közti különbség kisebb, ami kedvez a légtömegcserének: a hideg levegő délebbre tud áramolni, miközben viszonylag enyhébb levegő szállítódik északra.

Az oszcilláció negatív fázisának kialakulását elősegítheti az, ha a téli félévben az óceán sokáig jégmentes marad. A nyílt óceáni felszín ugyanis sokkal több hőt nyelt el, majd sugároz ki a légkör felé, mint a nagyobb albedóval rendelkező jégmező, ami a Napból érkező hőenergia nagy részét hasznosítatlanul veri vissza az űrbe. A sötétebb vízfelszín által elnyelt hő egyrészt fokozza az olvadás folyamatát, másrészt gyengíti a hideg levegő Északi-sark körüli cirkulációs áramlását, ami így a közepes szélességekre is be tud törni.

Az Arktikus Oszcilláció december-januárban negatív fázisban volt, ami rendkívül alacsony hőmérsékleteket és többször intenzív hóviharokat eredményezett az USA északkeleti részén és Észak-Európában. Eközben az Északi-sark fölött felhalmozódott enyhe légtömegek (a januári hőmérsékletek 2-6 fokkal haladták meg az átlagos értéket) meggátolták a tengeri jégtakaró növekedését. Január vége felé az oszcilláció pozitív fázisba billent, mi kedvez a jég hízásának, de azt nem lehet pontosan tudni, hogy mennyi ideig maradnak így a légköri viszonyok.

Hírek, érdekességek

Jégeső és özönvíz tarolta le a fővárost
Villámcsapások, elárasztott utak, jégverés – ezt hozta a 2015. június 9-én, Budapesten pusztító, több órán át tartó vihar. Az ítéletidő komoly károkat és fennakadásokat okozott a főváros több pontján.
Hófúvás is volt a Dunántúlon!
Egy erős ciklon okozott csapadékos hétvégét hazánkban. A Dunántúlon a havazás mellett erős, viharos északi szél lesz jellemző hétfő reggelig, a hófúvások miatt nem tanácsos útnak indulni! Emellett máshol is kiadós csapadék esett.
40 napos aszályt vagy özönvizet hoz Medárd?
"Ha Medárd napján esik, akkor 40 napig esik" – mondja a népi megfigyelés. Az idén június 8-án volt, ahol felhőszakadással jött a zivatar, de az ország nagyobbik részén egy csepp eső sem esett – ez vajon mit jelent?
Már megint a hétvégén lesz a legrosszabb az idő
Pénteken dél, délkelet felől egy mediterrán ciklon felhő- és csapadéksávja érkezik a Kárpát-medencébe: a jövő hét elejéig tartósan borult, csapadékos idő várható, sőt, a fokozatos lehűlés hatására vasárnapra az eső mindenhol havazásba vált át. Nyugaton ráadásul napokig viharos szélre is készülni kell.