A német hőhullám már rekordokat döntött

Németországban is szokatlanul meleg a nyár vége, a vasárnap kezdődött hőhullámban hétfőn már rekordok is dőltek.

Németországban is tombol a nyár, az ország déli felében vasárnap óta kánikula uralkodik, és a hőhullám péntekig kitart, de szerdától már a középső, keleti területek lesznek a legforróbbak. Hétfőn a legmelegebbet Freiburgban mérték 33,8 fokkal, de a német-svájci határvidéken, Bázel környékén 35 fokok is előfordultak - eközben az Északi-tenger partvidékén jó 10-12 fokkal volt hűvösebb, Schleswig városában „csupán" 21,8 fokot mértek, de ez itt megfelel az évszakos átlagnak.

A hét első napján új melegrekordok is születtek: Németország legmagasabb hegycsúcsán, a Zugspitzen (2960m) 15,9 fokig emelkedett a hőmérséklet, amire augusztus utolsó harmadában 1944 óta nem volt példa, így megdőlt az akkori rekord. A hegycsúcson augusztusban egyébként alig 5 fok körül alakul az átlagos maximum, és az idei évben ez volt az eddigi legmagasabb érték. Az abszolút rekordot azonban 1957 tartja, akkor 17,9 fokig emelkedett a hőmérséklet közel háromezer méterrel a tengerszint felett.

A hétfői napon jó két kilométerrel lejjebb, a Garmisch-Partenkirchen-i völgyben, amely 700 méter magasan fekszik, már kánikula uralkodott, ott 31,8 fokot mutattak a hőmérők.

Új rekord született a Fekete-erdőben is, a Feldberg csúcson, ahol 1500 méteren 25,2 fokig melegedett a levegő. Baden-Württemberg tartomány legmagasabb hegycsúcsán az idei nyár folyamán ez volt az első nyári nap (amikor a csúcshőmérséklet 25 fok felett alakul). Nálunk, a valamivel alacsonyabban, 1014 méteren fekvő Kékestetőn 23,8 fokon állt be a hétfői maximum - de hegyi állomásunkon az eddigi legmelegebbet 2007-ben mérték 31,4 fokos kánikulával.

Hírek, érdekességek

frontérzékenység és időjárás
Frontérzékenységtől szenved az emberek több, mint 70%-a, 30%, aki időjárásbeteg.
Reggel hűvös van, majd kisüt a nap, gyors felmelegszik a levegő és délutánra már kellemes a hőmérséklet – gyakran ez a forgatókönyv.
Lesújtó szürkeség…
A napot már régóta nem láttuk. Reggel kinézünk az ablakon, szürkeség van és köd, ami alapvetően meghatározza az aznapi hangulatunkat.
Jégbe zárt tudás
Ha több ezer évet visszautazhatnák az időben, akkor megbizonyosodhatnánk arról, hogy Földünk éghajlata folyamatosan változik. Mivel erre a tudomány nem képes, ezért maradnak a közvetett bizonyítékok. Lássuk, milyen úton-módon utaznak az időben a tudósok!