A német hőhullám már rekordokat döntött

Németországban is szokatlanul meleg a nyár vége, a vasárnap kezdődött hőhullámban hétfőn már rekordok is dőltek.

Németországban is tombol a nyár, az ország déli felében vasárnap óta kánikula uralkodik, és a hőhullám péntekig kitart, de szerdától már a középső, keleti területek lesznek a legforróbbak. Hétfőn a legmelegebbet Freiburgban mérték 33,8 fokkal, de a német-svájci határvidéken, Bázel környékén 35 fokok is előfordultak - eközben az Északi-tenger partvidékén jó 10-12 fokkal volt hűvösebb, Schleswig városában „csupán" 21,8 fokot mértek, de ez itt megfelel az évszakos átlagnak.

A hét első napján új melegrekordok is születtek: Németország legmagasabb hegycsúcsán, a Zugspitzen (2960m) 15,9 fokig emelkedett a hőmérséklet, amire augusztus utolsó harmadában 1944 óta nem volt példa, így megdőlt az akkori rekord. A hegycsúcson augusztusban egyébként alig 5 fok körül alakul az átlagos maximum, és az idei évben ez volt az eddigi legmagasabb érték. Az abszolút rekordot azonban 1957 tartja, akkor 17,9 fokig emelkedett a hőmérséklet közel háromezer méterrel a tengerszint felett.

A hétfői napon jó két kilométerrel lejjebb, a Garmisch-Partenkirchen-i völgyben, amely 700 méter magasan fekszik, már kánikula uralkodott, ott 31,8 fokot mutattak a hőmérők.

Új rekord született a Fekete-erdőben is, a Feldberg csúcson, ahol 1500 méteren 25,2 fokig melegedett a levegő. Baden-Württemberg tartomány legmagasabb hegycsúcsán az idei nyár folyamán ez volt az első nyári nap (amikor a csúcshőmérséklet 25 fok felett alakul). Nálunk, a valamivel alacsonyabban, 1014 méteren fekvő Kékestetőn 23,8 fokon állt be a hétfői maximum - de hegyi állomásunkon az eddigi legmelegebbet 2007-ben mérték 31,4 fokos kánikulával.

Hírek, érdekességek

Jégbe zárt tudás
Ha több ezer évet visszautazhatnák az időben, akkor megbizonyosodhatnánk arról, hogy Földünk éghajlata folyamatosan változik. Mivel erre a tudomány nem képes, ezért maradnak a közvetett bizonyítékok. Lássuk, milyen úton-módon utaznak az időben a tudósok!
Képes-e megjósolni egy buborék a tájfun erejét?
Egy újabb kutatás szerint a szappanbuborékok membránfelületén lévő folyadék forgó áramlását felhasználhatjuk a hurrikánok és tájfunok intenzitásának előrejelzéséhez.
Hópelyhek – ahogy eddig még nem láttuk
A mondás szerint nincs két egyforma hópehely. A következő, elképesztően részletgazdag fényképek a kétkedőket is meggyőzhetik.
Nem csak a nyuszi fog fázni húsvétkor
Hideg lesz az idei húsvét. Nem csak a nappali hőmérsékletek maradnak el jócskán az ilyenkor megszokottól, de hajnalra többfelé fagypont alá süllyedhet a hőmérő higanyszála. Az alacsony hőérzet és a megfelelő öltözködés mellett a tudatos táplálkozásra is érdemes ilyenkor fokozottan odafigyelni.