Monszun, áradás és földcsuszamlás Bangladeshben

Dél-Ázsiában kezdetét vette a nyári monszun időszak. Az első komolyabb esőzés máris több tucat életet követelt.

Ázsia déli részén megkezdődött a nyári monszun időszak. Az indiai nyári monszun általában júniustól szeptemberig tart, ekkor a déli, délnyugati áramlással meleg, nedves légtömeg áramlik az Indiai-óceán felől a szárazföld felé. A légtömeg útjába a magas hegységek, mint a Himalája hegyvonulatai akadályt képeznek, és felemelkedésre késztetik azt. Ezzel beindul a felhő- és csapadékképződés, és óriási mennyiségű csapadék hullik a térségre - ez több 100 mm havi csapadékösszegeket jelent. Majd megfordul az áramlás, így a szél a szárazföld belseje felől fúj, ezzel beköszönt a száraz időszak.

A rengeteg csapadékot hozó nyári monszun, és a száraz hónapokat hozó téli monszun.

A most kezdődött monszunesők következtében kialakult áradások és földcsuszamlások 48 emberéletet követeltek Bangladeshben - Cox's Bazar és Bandarban térségében, de emellett több tucatnyian eltűntek. Számos lakóházat eltemetett a sárlavina az ország délkeleti partvidékén. A katasztrófát több napos folyamatos esőzés előzte meg. Cox's Bazarban például az elmúlt négy nap alatt közel 470 mm csapadék hullott - megemlítendő, hogy a térségben a júniusi csapadékösszeg közel 830 mm, a legcsapadékosabb július folyamán pedig közel 1100 mm hullik.

A csapadékos hónapok alatt Bangladesht gyakran sújtják áradások és földcsuszamlások, ezekkel a természeti katasztrófákkal a térségben élőknek évről évre szembe kell nézniük. Az egyik legsúlyosabb katasztrófa 2007 júniusában történt, akkor mintegy 123 ember veszette életét Csittagong térségében egy pusztító földcsuszamlást követően.

Hírek, érdekességek

Klímaváltozás – Mely országok a leginkább érintettek?
Egy tanulmány látott napvilágot a napokban, mely rámutat, hogy mely államokat fenyegeti leginkább a globális felmelegedés hatása.
80-90 km/órás széllökések kísérték a hidegfrontot
Csütörtök kora este érkezett meg a hidegfront felhőzete a Kisalföldre, nyomában egyre többfelé pattantak ki zivatarok. Helyenként 80-90 km/órát meghaladó széllökéseket is okoztak.
Emberi hatások okozzák az egyre gyakoribb mediterrán aszályokat
Egy frissen megjelent tanulmány szerint az ember tehető felelőssé az egyre súlyosabb dél-európai szárazságokért.
Mínusz 80 fok alá hűlt az Antarktisz
A déli félteke telén idén még nem volt olyan fagyos az idő az Antarktiszon, mint most. A hőmérséklet -80 fok alá csökkent.