Milyen lesz az idei hurrikánszezon?

A Coloradoi Egyetem előrejelzései szerint az idei év a megszokottnál több hurrikánt eredményezhet az atlanti régióban.

A trópusi viharokkal foglalkozó szakértők idén tizenöt trópusi vihart, azon belül nyolc hurrikánt várnak. Előrejelzéseik szerint utóbbiak közül négy a hurrikánokat pusztító erejük alapján osztályozó, ötfokozatú Saffir-Simpson skála szerinti hármas vagy annál erősebb fokozatú lesz.

Annak a valószínűségét, hogy egy vagy több erős hurrikán eléri a szárazföldet, 70 százalékra becsülik, ami igen magasnak számít. Az 1950 és 2008 közötti sokéves adatok alapján erre ugyanis 50-50 százalék az esély.

Egy átlagos szezonban körülbelül hat hurrikán alakul ki. Az atlanti hurrikánszezon hivatalosan június 1-én kezdődik és november 30-ig tart, ugyanis ebben az időszakban ideálisak a feltételek a trópusi viharobjektumok kialakulásához. Ehhez ugyanis hatalmas méretű meleg vízfelszín szükséges, vagyis az kell, hogy legalább 26 fokos legyen a minimum 13 méter mély felszíni tengervíz hőmérséklete.

A képződményeket, amint elérik a trópusi ciklon kategóriáját, azaz az állandó szélsebesség meghaladja a 119 km/órát, az egyszerűség kedvéért az 1800-as évektől kezdve névvel illetik. Eleinte ismert emberekről nevezték el őket, majd a II. világháborút követően női nevekkel különböztették meg őket. Manapság a Meteorológiai Világszervezet, a WMO ajánlása alapján, abc-sorrendben nevezik el a hurrikánokat. Ezek alapján az idei első az Alex nevet kapja, majd Bonnie, Colin, Danielle és Earl következnek.

A hurrikánok előrejelzésre komoly kihívást jelent, és sok bizonytalanságot hord magában. A tavalyi évre vonatkozó előrejelzések, amelyek szokatlanul nyugodt idényt jósoltak, helytállónak bizonyultak. A 2009-es szezonban mindössze három hurrikán formálódott, ami 1997 után a második leggyengébb szezont jelentette. 2009 két legnagyobb hurrikánja a Bill és az Ida volt.

Hírek, érdekességek

Éjjeli(!) melegrekordok, 20 fok és gyönyörű színek a tél közepén
Mindössze 10 napot kellett várni 2015-ben az első hőmérsékleti rekordra: január második hétvégéjén egymás után dőltek meg a budapesti és az országos melegrekordok – a többségük ráadásul éjjel! A különleges szombati napot a többfelé előforduló szivárvány és a gyönyörű naplemente koronázta meg.
Megterhelő hétvége
A hétvége fronthelyzete rendkívüli módon megterhelő lesz, és nem csak a frontérzékenyek, hanem még az egészséges szervezettel rendelkezők számára is! A pénteki hideg- és kettősfront után szombaton napközben melegfront, este pedig hidegfront érkezik. Nem fogunk unatkozni.
Sarkvidéki hideg és szélvihar érkezik szerda reggelre
Markáns változás előtt áll időjárásunk, a következő napokban végérvényesen beköszönt az "igazi" ősz, véget érnek az enyhe, késő nyárias napok. Keddre és szerdára virradóra is hidegfront érkezik térségünkbe, utóbbi mögött ráadásul sarkvidéki eredetű, jóval hidegebb légtömeg érkezik, az utána napokig erős, a Dunántúlon viharossá fokozódó szél miatt pedig extrém alacsony lesz a hőérzet. Hétvégére pedig talaj menti fagyok jöhetnek, sőt, néhol 2 méteren is kevéssel 0°C alá süllyedhet hajnalra a hőmérséklet. A hidegfrontok természetesen szervezetünket is rendkívül megterhelik, cikkünkben azt is elmondjuk, hogyan készülhet fel erre.
Hétfőn is tomboltak a zivatarok
A vasárnapi égzengés után hétfőn napközben is megjelentek a konvektív csapadékot adó zivatarcellák. Intenzitásuk némiképp alulmúlja a vasárnapit, a főváros ismét elázott.