Mi történt a klímaváltozással?

Napjainkban még a csapból is az folyik, hogy világszerte megbolondult az időjárás, helyenként viharok tombolnak, míg máshol szárazság pusztít, a normális esetben csapadékos területeken kevesebb eső hullik, míg az aszályos térségekben áradásokat okozó esőzések zajlanak. Ezekért a jelenségekért legtöbbször a klímaváltozást okolják.

De valójában mi is a helyzet a klímaváltozással napjainkban? Kétségtelen tény, hogy a világon eddig mért legmelegebb év nem 2007 vagy 2008 volt, hanem 1998. Az elmúlt 11 évben pedig nem tapasztaltak jelentősebb változást a globális átlaghőmérsékletben. Természetesen az előfordulhat, hogy egy-egy helyen sokkal melegebbet mérnek most, mint 11 évvel ezelőtt, de az egész világot tekintve ezek a jelenségek nem számottevők.

Mindez annak ellenére tapasztalható, hogy az emberi tevékenység következtében légkörbe kerülő, sokak által a globális felmelegedés fő okozójaként számon tartott, szén-dioxid mennyisége folyamatosan emelkedik.

A klímaváltozásban kételkedők, szenvedélyesen és következetesen érvelnek amellett, hogy az emberiség klímára gyakorolt hatása eltúlzott. Mindannyian egyet értenek abban, hogy Földünk klímájában bekövetkező változások természetes folyamatok, amiket mi emberek nem tudunk befolyásolni, és így azt sem tudjuk irányítani, hogy milyen meleg legyen a Földön. De mivel bizonyítják ezt?

Az elmúlt évtizedek alatt Földünk gyorsan melegedett. A szkeptikusok úgy vélik ennek hátterében a Napból érkező energiamennyiség növekedése áll, elvégre a Földön jelenleg mért hőmérsékletek közvetett vagy közvetlen módon 98 százalékban a Napból érkező energia mennyiségétől függenek.

Ennek cáfolására egy kétéves kutatást végeztek, melynek eredményét a Royal Society, a legrégibb angol tudományos társulat hozta nyilvánosságra, amely elutasítja a nap ilyen mértékű hatását éghajlatunkra.

A klímaváltozást ellenzők, igazukat az óceánok cirkulációjának vizsgálatával is igazolni próbálják. Az óceánok a Föld hőtárolói, a napból érkező sugárzás legnagyobb részét elnyelik.

A Western Washington Egyetem professzora, Don Esterbrook vezetésével még 2008 novemberében végzett kutatás megerősíti, hogy a szárazföld és az óceánok hőmérséklete között szoros kapcsolat van. Elmondása szerint az óceánok esetében is megfigyelhető valamiféle ciklikusság, amely során a meleg és hideg periódusuk váltakoznak. A legfontosabb ilyen körfolyamat az évtizedes csendes-óceáni oszcilláció, amelynek során az északi és déli óceáni zónák hőmérséklete 20-30 évenként a meleg és hideg között ingadozik.

1980-as és 90-es években ez egy pozitív folyamat volt, ami azt jelenti, hogy az óceán melegebb volt az átlagosnál, és a megfigyelések azt is megerősítik, hogy akkoriban a globális átlaghőmérséklet is magasabb volt.

De az elmúlt néhány évben lassan gyengülni kezdett a meleg ciklus és nemrégiben kezdetét vette a hideg időszak. Ez az időszak közel 30 évig fog tartani.

A klímaszkeptikusok ezek alapján egyetértenek abban, hogy természetes folyamatok irányítják a Földünk átlaghőmérsékletében bekövetkező változásokat, a melegedést és hűlést egyaránt. A természtes folymatokhoz képest az emberi tevékenység csak jelentéktelen mértékben befolyásolja a klímát.

Természetesen sok kutató van aki a másik oldalon áll és szenvedélyesen bizonygatja, hogy a klímaváltozás hátterében az emberi tevékenység áll. Egy sor bizonyítékot sorakoztatnak fel amellett, hogy igenis mi emeberek tehetünk arról, hogy bolygónk időjárása és klímája megváltozott.

Akár melyik oldalnak is van igaza, Földünk és környezetünk megóvása nagyon fontos feladatunk!

Hírek, érdekességek

Hőségzáró hidegfront
Csütörtökön két melegrekord is megdőlt, a hőhullámot pedig 37, 38 fokos forróság búcsúztatja szombaton. Markáns hidegfront zárja le a tikkasztó meleget, sokan szenvednek az extrém igénybevételtől. A hirtelen változás sokaknál okozhat intenzív panaszokat, cikkünkből kiderül, hogyan vészelheti át a megterhelő időszakot.
Hőség és zivatarok
Az elmúlt napokban frontmentes idő és országszerte tikkasztó hőség volt jellemző. Emellett viszont pénteken és szombaton jó feltételek adódtak zivatarok kialakulásához, amelyek lokálisan nagyobb mennyiségű csapadékot és átmenetileg felfrissülést hoztak a forróság közepette.
Kezdődik a zivatarszezon!
Május utolsó harmadában gyakran fülledt időre számíthatunk, sokfelé heves zivatarok alakulhatnak ki. Május 19-én, kedden délután a Dunántúlon kezdődött az idei "zivatarszezon".
Villámgyors volt ez a hidegfront
Február 8-án, vasárnap hajnali fél egykor megérkezett hazánkba egy rendkívül gyorsan mozgó, markáns hidegfront, ami már el is hagyta déli határainkat. A hét utolsó napján többfelé van havazás, hózápor, ami az erős, sokfelé viharossá fokozódó széllel ismét hófúvást okoz a Dunántúlon, csak indokolt esetben üljenek autóba!