Megvolt az első kánikulai nap Görögországban

Szombaton Kréta szigete lett kontinensünk legmelegebb pontja, ahol idén először lépte át a 30 fokot a hőmérséklet. Az enyhülés a héten hozzánk is megérkezik.

A napokban Európa délkeleti felét és a közel-keleti térséget afrikai levegő érte el. Ennek hatására Görögország déli részén pénteken és szombaton az évszakos átlagnál jó 10 fokkal volt melegebb, és szombaton, a Kréta szigetén fekvő Iráklio városában idén először meghaladta a hőmérséklet a 30 fokot is (30,4 fokot mértek). Ez a meleg szokatlan ugyan, ám nem példátlan, hiszen a sokéves adatok szerint a városban mértek már 34,5 fokot is április folyamán. Törökországban, illetve a Közel-Keleten idén egyébként már többször is előfordultak kánikulai értékek, így például március közepén, amikor nálunk hóvihar tombolt.

Európa maximum hőmérsékletei szombaton: a kontinens nagy részén a 10 fokot sem érte el a csúcsérték, a legmelegebb Krétán volt, ahol 30 fok közelébe melegedett a levegő (idojaras.hu térkép)

Az afrikai légtömeget az Európa keleti, délkeleti részei felett örvénylő ciklonrendszerek a napokban egyre keletebbre, északkeletebbre sodorják a Kaszpi-tenger, illetve Oroszország irányába.

Hazánkban az első kánikulai nap még messze van, azonban az elkövetkező héten a Kárpát-medencébe is megérkezik az enyhülés. Dél felől lassanként itt is teret nyer az afrikai levegő, és bár többször várható eső, zápor, a felmelegedés erősödik. Egyre többfelé emelkedik előbb 10, majd a hét közepétől 15 fok fölé a hőmérséklet, helyenként pedig a 20 fokot is megközelítheti a maximum.

Hírek, érdekességek

frontérzékenység és időjárás
Frontérzékenységtől szenved az emberek több, mint 70%-a, 30%, aki időjárásbeteg.
Reggel hűvös van, majd kisüt a nap, gyors felmelegszik a levegő és délutánra már kellemes a hőmérséklet – gyakran ez a forgatókönyv.
Lesújtó szürkeség…
A napot már régóta nem láttuk. Reggel kinézünk az ablakon, szürkeség van és köd, ami alapvetően meghatározza az aznapi hangulatunkat.
Jégbe zárt tudás
Ha több ezer évet visszautazhatnák az időben, akkor megbizonyosodhatnánk arról, hogy Földünk éghajlata folyamatosan változik. Mivel erre a tudomány nem képes, ezért maradnak a közvetett bizonyítékok. Lássuk, milyen úton-módon utaznak az időben a tudósok!