Maximumhoz érkeznek a Geminidák

Kedd éjszaka számos hullócsillag keresztezi az eget, a kitartóbbak és szerencsésebbek ennek tanúi lehetnek.

A Geminidák az év legaktívabb meteorraja, amely másfél évszázada jelentkezik minden évben december 7-17. között. A meteorraj idén december 14-én éri el maximumát, amikor az előrejelzések szerint egy megfigyelő óránként akár 120 hullócsillagot is láthat - ideális esetben. Noha a maximum nálunk a nappali időszakra esik, szerdára virradóan is gyakori csillaghullásra lehet számítani. Az éjszaka első felében a Hold erősen világít majd, hiszen kísérőnk épp telihold után van, és éjfélkor nyugszik, így ekkor a halványabb csillagok még a kivilágított városoktól távoli helyeken is alig lesznek megfigyelhetőek. Akik nem kívánják átvirrasztani az éjszakát, késő estétől már próbálkozhatnak az észleléssel, de ekkor a Holddal ellentétes irányban célszerű kémlelni az eget.

Az észlelést a holdvilág mellett a felhőzet is megnehezíti majd. Legjobb eséllyel a déli országrészben élőknek lehet részük a látványos jelenségben (noha itt éjszaka már sűrű ködfoltok jelenhetnek meg), míg északon, északkeleten vastagabb felhők akadályozhatják a megfigyelést.

Aki úgy dönt, hogy pár órát, vagy akár az egész éjszakát a hullócsillagoknak szenteli, mindenképpen melegen öltözzön, hiszen a minimum hőmérséklet általában 0, +6 fok között alakul - és a derültebb, tehát az észlelésre alkalmasabb tájakon lesz hidegebb. Egy vastag takaró, vagy hálózsák is jó szolgálatot tehet.

A Geminidák raját 1862-ben figyelték meg először az égbolton, korábban a meteorraj pályája nem keresztezte a Földét. Akkor a Jupiter térítette el a meteorokat eredeti útjukról, és várhatóan még a közeljövőben ez ismét megtörténik, és megszűnik a Földről láthatóvá válni a csillagászati jelenség. A Geminidák másik érdekessége, hogy a legtöbb meteorrajjal ellentétben, szülője nem egy üstökös, hanem a (3200) Phaeton nevű kisbolygó, amely feltételezhetően egy másik aszteroidával ütközve vesztette el anyagának azon részét, amelyből a raj kialakult.

Hírek, érdekességek

A mediterrán ciklonok nemcsak a Kárpát-medencébe hoztak kiadós csapadékot, de Európa déli felét is heves esőkkel áztatták. Athén és Catania városaiban hömpölygött az ár. Közben az Etna is kitört.
Nyugaton zord, keleten tavaszias az idő
A Dunántúlon hétfő este óta folyamatosan havazik, és várhatóan csak csütörtök este áll el a csapadék. A feltámadt szél hófúvásokat, zord időt okoz, a közlekedés kaotikussá vált. Közben keleten "kitavaszodott".
Kiadós esők áztatják a mediterrán térséget
Az elmúlt két napban Ibériában, most a Földközi-tenger középső medencéjében hullik kiadós eső. A csapadékzóna keletebbre helyeződik, mi csak keveset kapunk belőle.
Nemcsak nálunk okoz kiadós havazást a ciklon
A mediterrán ciklonból a Nyugat-Dunántúlon már többfelé hullott 8-10 centi hó, de Közép-Európa más részein sokfelé havazik, helyenként kiadós mennyiség gyűlt már össze.