Maximumhoz érkeznek a Geminidák

Kedd éjszaka számos hullócsillag keresztezi az eget, a kitartóbbak és szerencsésebbek ennek tanúi lehetnek.

A Geminidák az év legaktívabb meteorraja, amely másfél évszázada jelentkezik minden évben december 7-17. között. A meteorraj idén december 14-én éri el maximumát, amikor az előrejelzések szerint egy megfigyelő óránként akár 120 hullócsillagot is láthat - ideális esetben. Noha a maximum nálunk a nappali időszakra esik, szerdára virradóan is gyakori csillaghullásra lehet számítani. Az éjszaka első felében a Hold erősen világít majd, hiszen kísérőnk épp telihold után van, és éjfélkor nyugszik, így ekkor a halványabb csillagok még a kivilágított városoktól távoli helyeken is alig lesznek megfigyelhetőek. Akik nem kívánják átvirrasztani az éjszakát, késő estétől már próbálkozhatnak az észleléssel, de ekkor a Holddal ellentétes irányban célszerű kémlelni az eget.

Az észlelést a holdvilág mellett a felhőzet is megnehezíti majd. Legjobb eséllyel a déli országrészben élőknek lehet részük a látványos jelenségben (noha itt éjszaka már sűrű ködfoltok jelenhetnek meg), míg északon, északkeleten vastagabb felhők akadályozhatják a megfigyelést.

Aki úgy dönt, hogy pár órát, vagy akár az egész éjszakát a hullócsillagoknak szenteli, mindenképpen melegen öltözzön, hiszen a minimum hőmérséklet általában 0, +6 fok között alakul - és a derültebb, tehát az észlelésre alkalmasabb tájakon lesz hidegebb. Egy vastag takaró, vagy hálózsák is jó szolgálatot tehet.

A Geminidák raját 1862-ben figyelték meg először az égbolton, korábban a meteorraj pályája nem keresztezte a Földét. Akkor a Jupiter térítette el a meteorokat eredeti útjukról, és várhatóan még a közeljövőben ez ismét megtörténik, és megszűnik a Földről láthatóvá válni a csillagászati jelenség. A Geminidák másik érdekessége, hogy a legtöbb meteorrajjal ellentétben, szülője nem egy üstökös, hanem a (3200) Phaeton nevű kisbolygó, amely feltételezhetően egy másik aszteroidával ütközve vesztette el anyagának azon részét, amelyből a raj kialakult.

Hírek, érdekességek

Fagyos hajnal és tavaszias délután északkeleten
Hétfőn és kedden az Északi-középhegységben volt hazánkban a legmelegebb, miközben hajnalban az ország leghidegebb tájai közé tartozott a Mátra és a Bükk térsége. Hogyan lehetséges ez? Kiderül alábbi cikkünkből.
Heves zivatarok itthon és Európában
Heves zivatarok alakultak ki kora délután Franciaország középső részén, és Hollandiában. A műholdképen jól látható, hogy Franciaország felett kora délután megjelent a konvektív felhőzet, és a villámlokalizációs rendszer detektálta a kialakult villámokat itt is és Hollandiában is.
Hurrikánok - kérdések és válaszok
Akik manapság rendszeresen követik az Atlanti térség hurrikánjait és azok neveit, biztosan észrevették, hogy az angol abc sorrendjének megfelelően férfi és női nevek váltogatják egymást. Íme egy pár érdekesség az aktualitásokról és a névadások szabályairól.
Az átlagosnál melegebb eddig 2012
A napi átlaghőmérsékleteket tekintve az idén a február kivételével eddig minden hónapban melegebb volt hazánkban, mint a 30 éves klímaátlag.