Maximumhoz érkeznek a Geminidák

Kedd éjszaka számos hullócsillag keresztezi az eget, a kitartóbbak és szerencsésebbek ennek tanúi lehetnek.

A Geminidák az év legaktívabb meteorraja, amely másfél évszázada jelentkezik minden évben december 7-17. között. A meteorraj idén december 14-én éri el maximumát, amikor az előrejelzések szerint egy megfigyelő óránként akár 120 hullócsillagot is láthat - ideális esetben. Noha a maximum nálunk a nappali időszakra esik, szerdára virradóan is gyakori csillaghullásra lehet számítani. Az éjszaka első felében a Hold erősen világít majd, hiszen kísérőnk épp telihold után van, és éjfélkor nyugszik, így ekkor a halványabb csillagok még a kivilágított városoktól távoli helyeken is alig lesznek megfigyelhetőek. Akik nem kívánják átvirrasztani az éjszakát, késő estétől már próbálkozhatnak az észleléssel, de ekkor a Holddal ellentétes irányban célszerű kémlelni az eget.

Az észlelést a holdvilág mellett a felhőzet is megnehezíti majd. Legjobb eséllyel a déli országrészben élőknek lehet részük a látványos jelenségben (noha itt éjszaka már sűrű ködfoltok jelenhetnek meg), míg északon, északkeleten vastagabb felhők akadályozhatják a megfigyelést.

Aki úgy dönt, hogy pár órát, vagy akár az egész éjszakát a hullócsillagoknak szenteli, mindenképpen melegen öltözzön, hiszen a minimum hőmérséklet általában 0, +6 fok között alakul - és a derültebb, tehát az észlelésre alkalmasabb tájakon lesz hidegebb. Egy vastag takaró, vagy hálózsák is jó szolgálatot tehet.

A Geminidák raját 1862-ben figyelték meg először az égbolton, korábban a meteorraj pályája nem keresztezte a Földét. Akkor a Jupiter térítette el a meteorokat eredeti útjukról, és várhatóan még a közeljövőben ez ismét megtörténik, és megszűnik a Földről láthatóvá válni a csillagászati jelenség. A Geminidák másik érdekessége, hogy a legtöbb meteorrajjal ellentétben, szülője nem egy üstökös, hanem a (3200) Phaeton nevű kisbolygó, amely feltételezhetően egy másik aszteroidával ütközve vesztette el anyagának azon részét, amelyből a raj kialakult.

Hírek, érdekességek

Nyugaton esős, őszies, keleten késő nyári idővel kezdődik a tanév
Az ország nyugati és keleti felében eltérő időjárással kezdődik a tanév szeptember 1-jén, hétfőn: míg a Dunántúlon egy lelassult frontrendszer esős, hűvös időt okoz, addig a front előtt, keleten még kellemes, meleg, késő nyári időben indulhatnak iskolába a diákok.
Vihar a Balatonnál
A 2014. augusztus 27-én érkezett kettősfront átvonulása komoly zivatarok kialakulásához vezetett. A Balaton térségében peremfelhőt filmeztünk. A következő napokban már javul az idő.
Nem mindenhol maradt el a felhőszakadás augusztus 20-án
Egy hullámzó frontzónának köszönhetően idén sem volt unalmas augusztus 20-án az időjárás. Többfelé alakultak ki záporok, a déli, délkeleti és keleti megyékben zivtarok. Az előrejelzések szerint a fővárosra várt felhőszakadásnak is volt némi esélye, ez azonban elmaradt.
Elázhat, ha a szabadban nézi a VB döntőt!
2014. július 13-án vasárnap a délutáni óráktól kezdve zivatarok alakulnak ki hazánk nyugati felében. A fővárost várhatóan az esti órákban érik el az intenzív csapadékot adó cellák. A foci VB döntőt a szabadban nézők komolyan elázhatnak.