Majd ha piros hó esik!

Biztosan mindannyiunk számára ismerős a mondás: majd, ha piros hó esik! Azonban vigyázzunk, milyen körülmények között élünk vele, mert még előfordulhat, hogy szavunkon fognak minket!

A piros színű hó - ha nem is hóesés formájában - a Föld egyes vidékein nem ismeretlen jelenség. Az Egyesült Államokban dinnye hónak is hívják pirosas színe és görögdinnyére emlékeztető, enyhe illata miatt.

Elsősorban tavasszal és nyáron figyelhető meg az alpesi tájakon vagy magashegységekben, mint például a kaliforniai Sierra Nevada hegységben vagy az Egyesült Államok és Kanada területén keresztül húzódó Sziklás-hegységben . Itt, 3 kilométeres magasság fölött, az év nagy részében fagypont alatt marad a hőmérséklet, így a tél folyamán lehullott hó nem olvad el. Ha pedig rátaposunk a hótakaróra, vagy hógolyókat formázunk belőle, piros színűvé válik.

Az érdekes jelenséget egy egysejtű algafaj, az úgynevezett Chlamydomonas nivalis okozza, amely a zöld algák közé tartozik, és a klorofill mellett egy másodlagos, piros színű pigmenttel is rendelkezik. Ez a piros pigment védi a klorofillt az erős látható és a káros ultraibolya sugaraktól, egyúttal hőt nyel el, ezáltal megolvasztva maga körül a havat, így biztosítva az alga számára a szükséges vízmennyiséget. A legtöbb algafajjal ellentétben, ez a hideget szereti, és fagyos körülmények között növekszik.

Az alga első körben a csupasz talajt borítja be. Télen a leeső hó befedi az algatakarót, amely a zord, téli hónapokban „téli álmot alszik".  Tavasszal aztán a napfénynek és a bőséges tápanyagnak köszönhetően megkezdődik a virágzás, az alga vörös pigmentje révén megolvasztja maga körül a havat, és vízfolyások mentén halad előre a hótakaróban. Az algavirágzás eredményeképpen a piros szín különböző árnyalatai figyelhetők meg a hómezőn, és ez általában vízáramok mentén a legintenzívebb.

A vörös hó jelenségére már Arisztotelész is felfigyelt, a rejtélyt azonban évezredeken keresztül nem sikerült megfejteni. Csak 1818-ban sikerült magyarázatot adni rá: egy Robert Brown nevű botanikus az algáknak tulajdonította a hó pirosas színét.

Egy másik folyamat révén is piros színűvé válhat a hó. Ez elsősorban az Egyesült Államokbeli Colorado-ban figyelhető meg időnként. Az erős szelek által a több száz kilométerre elhelyezkedő sivatagi táj felkapott vörös homokja ugyanis itt, a coloradoi hegyekben ülepedik ki vörös színt kölcsönözve a hótakarónak.

Hírek, érdekességek

Zivatarok augusztus elején is
Augusztus első hétvégéje meglehetősen változékony időt hozott. A szombati fővárosi felhőszakadás utána vasárnap délután először a Balaton környékén észleltünk vonalba rendeződött zivatarokat, később a Mátrában fejlődtek intenzív csapadékot adó gomolyfelhők, amiket meg is örökített egyik kameránk. A következő hét elején sem nyugodott meg a légkör: hétfőre virradó éjszaka egy zivataros csapadéktömb okozott sokfelé jelentős csapadékot a középső országrészben.
Tavasz ilyenkor, novemberben?!
Ugyan csak képletesen, de a címben feltett kérdésre a válasz: igen! November elején ugyanis az átlagosnál több – 5-én, szerdán akár 10! – fokkal enyhébb idő várható hazánkban, és a hét második felében fölénk húzódó frontzóna sem hoz jelentős lehűlést. Ez a szokatlan idő természetesen szervezetünkre is hatással van, a következő napokban elsősorban fáradékonyságra és fejfájásra panaszkodhatunk. Cikkünkből az is kiderül, hogyan enyhíthetjük ezeket a hatásokat.
Leszakadt az ég Pesten!
Szombaton estefelé óriási felhőszakadás zúdult Budapest északi részére. Az ICI Interaktív Meteorológia XVIII. kerületben kihelyezett mérőállomásának kamerája megörökítette, ahogy valósággal "leszakad az ég" a városrész felett, miközben Pest más részein csontszárazak maradtak az utak.
Figyelem! Egy órával hosszabb a nap
Ahogyan azt már évtizedek alatt megszokhattuk, október utolsó vasárnapjára virradó hajnalban hazánkban is kezdetét veszi a téli időszámítás. Emiatt az elkövetkező napokban átmenetileg felborulhat a bioritmusunk.