Majd ha piros hó esik!

Biztosan mindannyiunk számára ismerős a mondás: majd, ha piros hó esik! Azonban vigyázzunk, milyen körülmények között élünk vele, mert még előfordulhat, hogy szavunkon fognak minket!

A piros színű hó - ha nem is hóesés formájában - a Föld egyes vidékein nem ismeretlen jelenség. Az Egyesült Államokban dinnye hónak is hívják pirosas színe és görögdinnyére emlékeztető, enyhe illata miatt.

Elsősorban tavasszal és nyáron figyelhető meg az alpesi tájakon vagy magashegységekben, mint például a kaliforniai Sierra Nevada hegységben vagy az Egyesült Államok és Kanada területén keresztül húzódó Sziklás-hegységben . Itt, 3 kilométeres magasság fölött, az év nagy részében fagypont alatt marad a hőmérséklet, így a tél folyamán lehullott hó nem olvad el. Ha pedig rátaposunk a hótakaróra, vagy hógolyókat formázunk belőle, piros színűvé válik.

Az érdekes jelenséget egy egysejtű algafaj, az úgynevezett Chlamydomonas nivalis okozza, amely a zöld algák közé tartozik, és a klorofill mellett egy másodlagos, piros színű pigmenttel is rendelkezik. Ez a piros pigment védi a klorofillt az erős látható és a káros ultraibolya sugaraktól, egyúttal hőt nyel el, ezáltal megolvasztva maga körül a havat, így biztosítva az alga számára a szükséges vízmennyiséget. A legtöbb algafajjal ellentétben, ez a hideget szereti, és fagyos körülmények között növekszik.

Az alga első körben a csupasz talajt borítja be. Télen a leeső hó befedi az algatakarót, amely a zord, téli hónapokban „téli álmot alszik".  Tavasszal aztán a napfénynek és a bőséges tápanyagnak köszönhetően megkezdődik a virágzás, az alga vörös pigmentje révén megolvasztja maga körül a havat, és vízfolyások mentén halad előre a hótakaróban. Az algavirágzás eredményeképpen a piros szín különböző árnyalatai figyelhetők meg a hómezőn, és ez általában vízáramok mentén a legintenzívebb.

A vörös hó jelenségére már Arisztotelész is felfigyelt, a rejtélyt azonban évezredeken keresztül nem sikerült megfejteni. Csak 1818-ban sikerült magyarázatot adni rá: egy Robert Brown nevű botanikus az algáknak tulajdonította a hó pirosas színét.

Egy másik folyamat révén is piros színűvé válhat a hó. Ez elsősorban az Egyesült Államokbeli Colorado-ban figyelhető meg időnként. Az erős szelek által a több száz kilométerre elhelyezkedő sivatagi táj felkapott vörös homokja ugyanis itt, a coloradoi hegyekben ülepedik ki vörös színt kölcsönözve a hótakarónak.

Hírek, érdekességek

Végre javul az idő
A több mint hat napig a térségünkben veszteglő ciklon kettősfrontja végre feloszlik, a következő pár napban már nem kell jelentős esőzéstől tartani. Ezzel együtt egyre több napsütés melegíti a levegőt.
A következő napokban átmenetileg véget ér a késő nyári, több-kevesebb napsütéssel tarkított idő: szerdától a hétvégéig tartósan borongós, esős idő várható. Az ország nagy részén jelentős, többnyire egy-, de helyenként akár kéthavi csapadékmennyiséget meghaladó eső is eshet a következő 4-5 nap során! A magyarországi folyók többségén ismét árhullám várható.
Az elmúlt 100 évben alig esett ennyi eső júliusban - összefoglaló az idei nyárról
A 2014. évi nyár ugyan igencsak szűkölködött hőmérsékleti szélsőértékekben, de azért idén sem maradtunk kirívó, extrém események nélkül a nyáron – ezek azonban leginkább a csapadékmennyiségekhez voltak köthetőek: az elmúlt 100 év egyik legcsapadékosabb júliusát éltük meg.
Nyugaton esős, őszies, keleten késő nyári idővel kezdődik a tanév
Az ország nyugati és keleti felében eltérő időjárással kezdődik a tanév szeptember 1-jén, hétfőn: míg a Dunántúlon egy lelassult frontrendszer esős, hűvös időt okoz, addig a front előtt, keleten még kellemes, meleg, késő nyári időben indulhatnak iskolába a diákok.