Műholdakkal a klímaváltozás nyomon követésére

India két műholdat kíván föld körüli pályára állítani a közeljövőben, hogy segítségükkel az űrből végezzenek méréseket az üvegházgázok emissziójával és a klímaváltozással kapcsolatban.

Az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) elnöke, G. Madhavan Nair elmondása szerint India rövidesen két műholdat kíván poláris pályára állítani, hogy a klímában lejátszódó változásokat az űrből kísérjék figyelemmel.

A tervek szerint az első műholdat jövőre, a másodikat pedig 2011-ben bocsátanák fel. Az első egy, alapvetően légköri kutatásokat végző 50 kilogrammos mikro-műhold, a második pedig egy távérzékelős műhold lesz, amely az üvegházgázok, úgymint a metán és a szén-dioxid kibocsátását figyeli.

A műholdak révén India azon kevés országok csoportjához csatlakozik, amelyek a modern technológia adta fejlett eszközöket vetnek be az üvegházhatású gázok kibocsátása következtében zajló éghajlat változás tanulmányozására. Eddig csak Japán és néhány európai ország bocsátott fel ilyen célzattal műholdakat.

India ezzel a lépéssel is jelezni kívánja elkötelezettségét a környezetvédelem mellett. Az indiai űrhivatal 2008 áprilisában már felbocsátott egy mini műholdat, az IMS-1 nevűt. A 83 kilogrammot nyomó szerkezet két optikai eszközzel rendelkezik: egy multispektrális és egy hiperspektrális kamera segítségével végeznek méréseket a látható (380-750 nanométer) és a közeli infravörös (800-2500 nanométer) tartományban.

Bal oldalon a multispetrális, jobb oldalon a hiperspektrális mérési eljárás.

A két eljárás között a fő különbség egyrészt az úgynevezett spektrális sávok számában van, a multispektrális 10-100, míg a hiperspektrális 100-1000 mérési sávot használ, másrészt az előbbi esetében nem folytonos, míg az utóbbi esetében folytonos a mérési tartomány (ld. ábra).

Hírek, érdekességek

70 éves csapadékrekord Shanghajban
Az elmúlt hetven év leghevesebb esőzése volt csütörtökön Shanghajban. A hirtelen lezúdult nagy mennyiségű csapadék teljesen megbénította a Távol-Kelet egyik legnagyobb gazdasági központját.
Melegedő tundra, erősödő globális felmelegedés
A klímaváltozás az állandóan fagyott körzeteket sem hagyja érintetlenül. A felmelegedés a permafroszt térségben is elkezdődött, korábban nem megszokott növények jelennek meg. A térség zöldebbé, és egyre nagyobb üvegházgáz kibocsátóvá válik.
Zsugorodó madarak
Az nem újdonság, hogy a klímaváltozás nemcsak minket, embereket érint, hanem a növény- és állatvilágot is. Miközben a kormányok nemzetközi egyezmények segítségével igyekszenek mérsékelni a klímaváltozás hatásait, úgy tűnik, egyes állatfajok már az új, melegebb éghajlathoz idomulnak.
Kínai emisszió-csökkentés 2050-től
Kína a világ legnagyobb üvegházgáz kibocsátóinak egyike. Eddig fejlődő ország státuszára hivatkozva elzárkózott az emisszió csökkentés elől. Most azonban úgy tűnik, hajlandó változtatni korábbi hozzáállásán.