Márciusban többet sütött a nap Izlandon, mint nálunk

Március ugyan napos idővel indult, a folytatásban azonban a borús idő kerekedett felül. Nemcsak a hőmérsékletek, de a napos órák is bőven elmaradtak az ilyenkor megszokottól. Reykjavíkban ugyanakkor több mint 10 éve nem sütött annyit a nap, mint idén márciusban.

Reykjavíkban idén márciusban szokatlanul sokat, 163 órát sütött a nap, ami az ilyenkor megszokottnak mintegy másfélszerese. Hasonlóan sok napsütésnek legutóbb 1999-ben örülhettek az izlandi főváros lakói. (forrás: wetter.at)

Nálunk március első napjai ugyan napos idővel indultak, később azonban a felhők kerültek túlsúlyba, és a havi napfénytartam értékek általában 20-30, de egyes városokban mintegy 40 százalékkal maradtak el az ilyenkor megszokottól, a reykjavíki értéket pedig bőven alulmúlták. Az alábbi táblázatban összegyűjtöttük néhány hazai város napfénytartam adatait. Ezek alapján legjobban Szombathely és Szeged, míg a leggyengébben Pécs, Győr, illetve Debrecen teljesesített a napos órák tekintetében (ogimet és OMSz adatok). Azonban a legnaposabb Szombathely és Szeged is bő 40 órával maradt el Reykjavík mögött.

Város

napsütéses órák száma 2013 márciusában (közelítőleg)

átlagos napfénytartam márciusban (óra)

Budapest

105

137

Szolnok

105

148

Szeged

117

143

Szombathely

117

132

Pécs

92

151

Győr

97

138

Debrecen

99

151

 

Hírek, érdekességek

Elromlik az idő a hétvégére
A hét utolsó napjaiban egymást érik a frontok, változékonyra és egyúttal hűvösebbre fordul az időjárás. Hétvégén lesz, ahol csupán 20 fokot mutatnak majd a hőmérők.
Kuvait most a világ forró pontja
Napok óta Kuvaitban mérik a legmagasabb hőmérsékletek a világban. Kuvaitvárosban hétfőn közel 52 fokot mutatott a hőmérő.
Hirtelen árhullám Oroszországban
Rövid idő alatt szokatlanul sok eső esett Oroszország egyes vidékein, melynek következtében több folyó is kilépett a medréből. Sajnos halálos áldozatok is vannak.
Emberi hatások okozzák az egyre gyakoribb mediterrán aszályokat
Egy frissen megjelent tanulmány szerint az ember tehető felelőssé az egyre súlyosabb dél-európai szárazságokért.