Kulcsszerepet játszanak a mangrovék a szénforgalomban

A mangrove erdők bolygónk egyik legfontosabb szén-nyelői, az utóbbi 5 évtized alatt azonban közel felére csökkent az állományuk.

A mangrovék a forró égövi tengerpartok árapály zónájában honosak, a növényeket léggyökerek rögzítik az iszapos talajba. Apály idején ezek a kusza gyökerek szárazra kerülnek, dagálykor szinte csak a lombkoronájuk látszik ki a sós vízből.

Vizsgálatok szerint a mangrove erdők egy hektárra vetítve akár négyszer több CO2-ot képesek tárolni, mint bármely más trópusi erdőállomány. A szén döntő részben a környező, magas szerves anyag tartalmú talajban található, amely több szenet tárol, mint a legtöbb trópusi erdő talaja és biomasszája (maga a növény) együttvéve. Ez annak köszönhető, hogy a szinte állandóan víz alatt levő talajban oxigén hiányában a (anaerob) lebomlási folyamatok jóval lassabban mennek végbe, és így több CO2 tárolással jár.

Az erdőirtások, a vízkultúrás mezőgazdaság (pl. rizstermesztés) miatt az elmúlt fél évszázad során az Indiai- és Csendes-óceán partvidékén élő mangrove telepek állományuk mintegy felét elvesztették. A kevesebb fa kisebb mértékű szén-megkötéssel jár, egyúttal pedig a sekély, part menti vizek üledékes talajából is felszabadulnak a tározók. Habár a mangrovék a trópusi erdők kevesebb, mint 1 százalékát teszik ki, hatalmas szén-megkötő képességük miatt eltűnésükkel az erdőirtásokból származó globális szén-kibocsátás egy tizedének megfelelő szén szabadulhat fel évente. Fontos szerepük lehet ezért a légköri szén-dioxid alakulásának megbecslésében, a klímaváltozás kezelésében.

A mangrove erdők kiirtása egyéb komoly következményeket is magával vonhat, hiszen ezek egyfajta védelmi vonalat jelentenek a tengerpartok, szigetek számára a hurrikánok és vihardagályok ellen. 2008-ban Mianmarban közel 140 ezren halak meg a Nargis trópusi ciklon pusztítása idején. Szakemberek szerint a Nargis kevesebb áldozattal járt volna, ha a délkelet-ázsiai ország mangrove erdőinek felét nem irtják ki az építkezésekhez szükséges faanyagért és tüzifáért, illetve a garnélarák-farmok kialakításáért.

Hírek, érdekességek

Hogyan ért véget a nyár negyedik hőhulláma?
Az augusztus 5-én kezdődő, augusztus 16-áig tartó hőhullám volt a negyedik és egyben a leghosszabb is a 2015-ös év nyarán. Egy nyugat felől érkező hidegfrontnak köszönhetőn augusztus 17-étől kezdve már 30 fok alatt várhatóak a csúcshőmérsékletek. A front előtt egy zivatarlánc is kialakult.
Még napokig szélvihar tépázza  az idegeinket
Viharos széllel köszöntött be az idei április, és a következő napokban is országszerte erős, többször viharos lesz a légmozgás. Ez a szervezetet is rendkívül igénybe veszi, cikkünkben nem csak a lehetséges panaszokról, de azok megelőzéséről, enyhítéséről is olvashat!
A nyár leghosszabb hőhulláma véget ér!
A rekord hosszúságúnak számító hőhullám is egyszer véget ér, mégpedig egy nyugat felől érkező hidegfrontnak köszönhetően. A front mentén sokfelé zivatarok várhatóak, felhőszakadás, illetve jégeső kíséretében.
Egy órával kevesebbet alhatunk
Vasárnapra virradó hajnalban kezdetét veszi a nyári időszámítás. Hajnali 2 órakor 1 órával előbbre kell állítani az órákat. A következő napokban átmenetileg felborulhat a bioritmusunk, alvászavarok is jelentkezhetnek. Olvassa el, hogyan védheti ki az óraátállítás kellemetlen hatásait!