Klímaváltozás pro és kontra 3.

Cikk-sorozatunk következő részében az emberi eredetű klímaváltozást megkérdőjelezők újabb érvét taglaljuk. Biztos, hogy a CO2 okozza a mai felmelegedést?

3. A közelmúltban melegebb volt bolygónk

Szkeptikusok:

Nagyjából egy évezreddel ezelőtt a hőmérsékletek, főként az öreg kontinensen, jóval magasabb voltak, mint napjainkban. Ezt az i.sz. 800-1300-ig tartó időszakot középkori meleg periódusként emlegetik - amit egy hideg periódus, az ún. kis jégkorszak követett kb. 1900-ig. A középkori meleg periódus idején a szőlőtermesztés északi határa egészen a Baltikumig húzódott (a szőlő 10-16 fokos hőmérsékleti intervallumban érzi legjobban magát), ekkor népesítették be a vikingek Grönland déli partvidékét (szarvasmarhát, kecskék, juhot tartottak), az Alpok korábban hó- és jégfedte szorosai megnyíltak.


Hőmérsékleti anomáliák a 20. század átlaghőmérsékletéhez képest i.sz. 900-2000 között az IPCC 1990-es jelentéséből. (iceagenow.com)

Mindez jóval azelőtt történt, hogy az ember elkezdte volna szén-dioxiddal „bombázni" a légkört, vagyis nem antropogén eredetű volt a felmelegedés. Az ENSZ tudósai azonban következetesen figyelmen kívül hagyják a középkori adatokat, hogy a 20. századi felmelegedés példátlannak tűnjék. Holott elképzelhető, hogy bolygónk ismét csak egy természetes „hideg-meleg hullámzást" él át.

Klímaváltozás pártiak:

A Föld történetében számos olyan időszak található, amikor az éghajlat melegebb volt, mint manapság: pl. a legutóbbi interglaciális alatt kb. 125 ezer éve, vagy 3-5 millió évvel ezelőtt a pliocén idején. Ezek a változások azonban csillagászati okokra (pl. megváltozott naptevékenység, a Föld pályaelemeinek periodikus változása - excentricitás, precesszió, nutáció) és a kontinensvándorlásra vezethetők vissza. Ezek a tényezők azonban nem játszanak lényeges szerepet az üvegházhatású gázokkal összehasonlítva.

A középkori meleg periódusra vonatkozó bizonyítékok Európán kívül (főként a déli féltekére) alig állnak rendelkezésre, és azok mértéke sem vethető össze az európai értékekkel. A jégfuratminták szerint, noha Európában valóban melegebb volt a klíma, a Föld más részein (pl. a trópusi Csendes-óceán) lehűlést tapasztaltak, ezért ez inkább csak lokális és nem globális változásnak tekinthető. Ha a melegebb és hidegebb területeket kiátlagoljuk, akkor a középkori felmelegedés közel egyezik a 20. század elején tapasztalttal, azt követően azonban sokkal intenzívebb melegedésre került sor a modern korban.

Emellett a 9-14. századot erősebb naptevékenység, csökkent vulkáni aktivitás és olyan óceáni cirkuláció jellemezte, amely meleg vizet szállított az észak-atlanti térségbe. Ma azonban ellentétes mechanizmusok jellemzőek.

Cikk-sorozatunk korábbi részei itt olvashatók:

Klímaváltozás pro és kontra 1.
Klímaváltozás pro és kontra 2.

Hírek, érdekességek

Nyugaton esős, őszies, keleten késő nyári idővel kezdődik a tanév
Az ország nyugati és keleti felében eltérő időjárással kezdődik a tanév szeptember 1-jén, hétfőn: míg a Dunántúlon egy lelassult frontrendszer esős, hűvös időt okoz, addig a front előtt, keleten még kellemes, meleg, késő nyári időben indulhatnak iskolába a diákok.
Vihar a Balatonnál
A 2014. augusztus 27-én érkezett kettősfront átvonulása komoly zivatarok kialakulásához vezetett. A Balaton térségében peremfelhőt filmeztünk. A következő napokban már javul az idő.
Nem mindenhol maradt el a felhőszakadás augusztus 20-án
Egy hullámzó frontzónának köszönhetően idén sem volt unalmas augusztus 20-án az időjárás. Többfelé alakultak ki záporok, a déli, délkeleti és keleti megyékben zivtarok. Az előrejelzések szerint a fővárosra várt felhőszakadásnak is volt némi esélye, ez azonban elmaradt.
Igazi kirándulóidő
A hét utolsó napján és a következő hét elején is nagyon kellemes, túlnyomóan napos, igazi kirándulóidő várható országszerte. Csapadék is csak néhol és csak futó záporok formájában fordulhat elő. Nemzeti ünnepünkön viszont várhatóan visszatér a változékonyabb, csapadékosabb idő.