Klímaváltozás pro és kontra 1.

Folytatásos cikkünkben a klímaváltozást ellenzők érveit és a globális felmelegedés pártiak ezekre adott válaszait vesszük sorra.

A klímaváltozásról szinte naponta hallhatunk a médiában. A jelenség körül azonban sok a bizonytalanság, a tudományos világ jelentős része mellette teszi le voksát, de szép számban léteznek szkeptikusok is. Az ellenzők legfőbb érve, hogy nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a modern kori felmelegedés hátterében az üvegházhatású gázok kibocsátása állna - ha egyáltalán valóban melegszik a bolygó. Az erre a feltételezésre épített korlátozások, nemzetközi egyezmények pedig csorbítanák a gazdasági növekedést és jólétet. 

Alábbi folytatások cikkünkben 10 szkeptikus érvet és a klímaváltozás pártiak ezekre adott válaszait vesszük sorra.

1. Valóban emelkedik Földünk hőmérséklete?

Szkeptikusok:

A mérések valóban mutatnak egy melegedési tendenciát bolygónk felszíni hőmérsékletében 1979 óta, azonban ennek tényleges mértékét meglehetősen nagy bizonytalanság övezi. A legtöbb hosszú távú mérési adat ugyanis földfelszíni mérőállomásoktól származik, amelyek közül sok városközpontokban helyezkedik el. A városok időközben terjeszkedtek és egyre több energiát használnak fel, így ezek az állomások valójában a városi hősziget erősödését dokumentálják. A mérőhálózat ráadásul igencsak hiányos, jócskán van olyan területe bolygónknak, ahol szinte egyáltalán nem történnek (rendszeres) meteorológiai mérések. A néhány száz évre visszamenő adatok pedig ún. proxi adatok, amelyekre pl. fák évgyűrűiből, jégfurat- és üledékmintákból vagy cseppkövekből következtetnek a hőmérsékletekre (paleoklimatológia), de itt ismét csak nagy a bizonytalanság.


A földfelszíni meteorológiai állomáshálózat. Látható, hogy míg az USA, Európa, a Távol-Kelet vagy Ausztrália keleti partvidéke igen sűrű állomáshálózattal rendelkezik, vannak olyan földrészek, régiók ahol szinte alig van állomás, a tengerekről nem is beszélve, melyek bolygónk több mint kétharmadát fedik.

Klímaváltozás pártiak:

A felmelegedés kétségtelen. Az óceáni mérések, a jégfuratminták, a hó- és jégtakaró visszahúzódása, a meghosszabbodott vegetációs időszak, a ballonszondás és műholdas mérések mind a földfelszíni állomásokkal konzisztens eredményeket mutatnak. A városi hősziget hatása valós, ám elenyésző, ráadásul ezt a tényezőt korrigálják. A trendek vizsgálatánál a NASA pl. csak vidéki vagy külterületi állomások adatait használja fel. A kutatások azt mutatják, hogy ha a globálhőmérséklet trendjét évtizedekre visszamenően külön vizsgáljuk szeles és szélcsendes napokon, nincs különbség. Ha a hősziget jelentős lenne, akkor a szélcsendes napokon erőteljesebb lenne a melegedés. Ezen kívül pedig a felmelegedés globális eloszlása nem követi az urbanizáció alakulását, hiszen a legintenzívebb melegedés a ritkán vagy egyáltalán nem lakott Északi-sarkkörön túli területeken tapasztalható. Globálisan mintegy 0,7-0,8 fokkal emelkedett a hőmérséklet 1900 óta, aminek a fele 1979 óta következett be.


A felszínközeli (2m) levegő átlaghőmérsékletének alakulása 1860 és 2005 között. Az elmúlt 125 éve szinte egyenletes melegedés tapasztalható. Kiugró volt az 1998-as és a 2005-ös év - de míg 1998-ban erős El Nino állt a háttérben, addig a 2005-ös rekord esetében nem volt ilyen "segítség". A pozitív és negatív hőmérsékleti anomália az 1951-1980-as bázis időszak átlagához van viszonyítva.

Hírek, érdekességek

A következő napokban átmenetileg véget ér a késő nyári, több-kevesebb napsütéssel tarkított idő: szerdától a hétvégéig tartósan borongós, esős idő várható. Az ország nagy részén jelentős, többnyire egy-, de helyenként akár kéthavi csapadékmennyiséget meghaladó eső is eshet a következő 4-5 nap során! A magyarországi folyók többségén ismét árhullám várható.
Az elmúlt 100 évben alig esett ennyi eső júliusban - összefoglaló az idei nyárról
A 2014. évi nyár ugyan igencsak szűkölködött hőmérsékleti szélsőértékekben, de azért idén sem maradtunk kirívó, extrém események nélkül a nyáron – ezek azonban leginkább a csapadékmennyiségekhez voltak köthetőek: az elmúlt 100 év egyik legcsapadékosabb júliusát éltük meg.
Nyugaton esős, őszies, keleten késő nyári idővel kezdődik a tanév
Az ország nyugati és keleti felében eltérő időjárással kezdődik a tanév szeptember 1-jén, hétfőn: míg a Dunántúlon egy lelassult frontrendszer esős, hűvös időt okoz, addig a front előtt, keleten még kellemes, meleg, késő nyári időben indulhatnak iskolába a diákok.
Vihar a Balatonnál
A 2014. augusztus 27-én érkezett kettősfront átvonulása komoly zivatarok kialakulásához vezetett. A Balaton térségében peremfelhőt filmeztünk. A következő napokban már javul az idő.