A klímaváltozás okozta a gyapjas mamutok vesztét

A gyapjas mamutok kihalását nem az emberi vadászat okozta. Egy új tanulmány szerint a füves területek csökkenése miatt tűntek el ezek az állatok a Föld színéről.

A gyapjas mamutok egész Európában megtalálhatók voltak, de 14 ezer évvel ezelőtt visszahúzódtak a mai Szibéria területére, és hozzávetőlegesen 4 ezer évvel ezelőtt teljesen eltűntek a Föld színéről.

Kihalásuknak oka még mindig tisztázatlan és mind a mai napig heves vitákat vált ki a tudományos világban.

Több kutató egyetért abban, hogy a mamutok kihalásának elsődleges oka a klímaváltozás, többen az egyre növekvő számú emberiséget okolják, megint mások pedig egy meteor becsapódásával magyarázzák a történteket.

Most úgy tűnik, hogy Brian Huntley professzornak, a Durham Egyetem munkatársának és kollégáinak sikerül lezárnia a tudományos vitát. A professzor elmondása szerint kutatási eredményeik azt igazolják, hogy a klímaváltozás, a növényzetre gyakorolt hatásán keresztül, kulcsfontosságú tényező volt, a mamutok és egyéb növényevő állatok populációjának csökkenésében, és teljes kihalásában.

Huntley professzor és kollégái egy számítógépes szimuláció segítségével modellezték Európa, Ázsia és Észak-Amerika növényvilágának változásait az elmúlt 42 ezer évben. Arra az eredményre jutottak, hogy a jégkorszak hideg és száraz időszakában csökkent a levegőben lévő szén-dioxid mennyisége, ami kedvezőtlenül hatott a fák növekedésére. Az erdők helyett így egy időre legelők uralták a tájat, amelyek bőséges táplálékot biztosítottak a nagytestű növényevők számára. A jégkorszak végén aztán egyre melegebbre és csapadékosabbra fordult az idő, és ezzel együtt emelkedni kezdett a levegőben lévő szén-dioxid koncentrációja is, ezen tényezők együttesen hozzájárultak, ahhoz, hogy a fák újra megjelenjenek és fokozatosan felváltsák a legelőket.

A jégkorszak csúcsán a mamutok és a többi növényevő állat is sokkal könnyebben talált élelmet, Huntley professzor állítása szerint. De ahogy az időben egyre előrébb haladunk, a jégkorszak utáni időszakban a fák fokozatosan kiszorították a lágyszárú növényeket és ezzel lecsökkent a mamutok legelőhelyinek száma is, amely az állatok vadászata mellett kihalásuk fő okozója lehetett.

Hírek, érdekességek

Özönvíz és ítéletidő volt Budapesten!
Brutális felhőszakadás okozott a fővárosban többfelé özönvizet 2014. augusztus 6-án, szerda délután. Az alig egy óra alatt lehulló rendkívüli – majdnem egyhavi! – csapadék a közlekedést is többfelé megbénította. Cikkünk látványos képekkel és videóval olvasható!
Itt az újabb hőhullám!
Július első hétvégéjén ismét beköszönt a kánikula: idén már másodszor, több napon keresztül tartós hőségre számíthatunk, amely a szervezetünket is igénybe veszi.
Zivatarok augusztus elején is
Augusztus első hétvégéje meglehetősen változékony időt hozott. A szombati fővárosi felhőszakadás utána vasárnap délután először a Balaton környékén észleltünk vonalba rendeződött zivatarokat, később a Mátrában fejlődtek intenzív csapadékot adó gomolyfelhők, amiket meg is örökített egyik kameránk. A következő hét elején sem nyugodott meg a légkör: hétfőre virradó éjszaka egy zivataros csapadéktömb okozott sokfelé jelentős csapadékot a középső országrészben.
Tavasz ilyenkor, novemberben?!
Ugyan csak képletesen, de a címben feltett kérdésre a válasz: igen! November elején ugyanis az átlagosnál több – 5-én, szerdán akár 10! – fokkal enyhébb idő várható hazánkban, és a hét második felében fölénk húzódó frontzóna sem hoz jelentős lehűlést. Ez a szokatlan idő természetesen szervezetünkre is hatással van, a következő napokban elsősorban fáradékonyságra és fejfájásra panaszkodhatunk. Cikkünkből az is kiderül, hogyan enyhíthetjük ezeket a hatásokat.