Klímaváltozás és időjárás-érzékenység - olvadó permafroszt

Az utóbbi időben felerősödött a klímaváltozás következményeinek felmérése iránti igény. A klímaváltozás a Kárpát-medencében is egyre érzékelhetőbben borítja fel az évszakok megszokott rendjét, egyre több anomáliát tapasztalunk. Emellett egyre több az extrém időjárási helyzet is. Ezek egészségügyi következményei egyre erősebben érzékelhetők. A Meteo Klinikán is tapasztaljuk, hogy egyre több embernél jelentkeznek a fokozott időjárás-érzékenység tünetei, és egyre erősebbek a tapasztalt panaszok. Ezért a Meteo Klinikán áttekintjük a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, melyeket cikksorozatunkban teszünk közzé.

A permafroszt alatt a sarkvidéki tájak talajfelszín közelében fekvő állandóan fagyott, akár több méter vastag talajrétegét értjük. Legnagyobb területen Oroszországban, Kanadában, Alaszkában, Skandináviában és Finnországban található meg. A globális felmelegedés felgyorsította a permafroszt olvadását számos területen, így az eddig a talajban kötött állapotban lévő széndioxid és metán a légkörbe kerül. Mind a két gáz a legjelentősebb üvegházhatású gázok közé tartozik.

Ahogy a Föld időjárása egyre melegebbé válik, úgy szabadul fel egyre több széndioxid és metán, úgy járulnak hozzá egyre nagyobb mértékben az üvegházhatás fokozódásához, ezáltal a felmelegedés fokozódásához is - állítják a kutatásban résztvevő tudósok. Hatalmas mennyiségű szenet tárolnak ezek a sarkköri, sarkvidéki talajok, ami ha a légkörbe kerül, jelentős kockázatokat hordoz - mondta Pep Canadell a kutatás vezetője. Canadell szerint a kutatás során egyértelművé vált, hogy a permafrosztban tárolt szén mennyiségét korábban durván alulbecsülték.

Canadell elmondta, hogy egy, a permafroszttal kapcsolatos négyéves kutatás eredményei, és az Orosz Tudományos Akadémia mindezidáig nem publikált adatai is segítségükre voltak, hogy újragondolják a talajban lekötött szén mennyiségét. Az előrejelzések szerint a 21. század végére majdnem az összes felszín közeli permafroszt réteg elolvad majd, így jelentős mennyiségű üvegházgáz kerül majd a légkörbe. A kutatásvezető szerint, ha csak a permafroszt 10 %-a olvad fel, az a jelenlegi 380-390 ppm-es légköri széndioxid koncentrációt további 80 ppm-el növelheti meg. Ez tulajdonképpen megegyezik azzal, ha 0,7 fokkal nőne a Földön az átlaghőmérséklet. Összehasonlításképp, az elmúlt száz évben pontosan ugyanennyivel nőttek átlagosan a hőmérsékleti értékek, továbbá klímamodellek 2100-ra 1,8-4 fok közötti hőmérsékletemelkedést jeleznek előre.

Hírek, érdekességek

Csak most kezdődik a tavasz Moszkvában
Április első felében többször visszatért a tél az orosz fővárosba, még szerdán is előfordult havas eső a térségben. A hónap végén azonban megérkezik az igazi tavasz.
Magyarországon a legkorábbi regisztrált hőségnap éppen április nyolcadikára esett. Sok-sok évtizeddel ezelőtt Szegeden lépte át ilyen korán a hőmérséklet a harminc fokot.
Fagyveszélyes hajnalok jönnek Közép-Európában
A kontinens középső részén a következő hajnalokon többfelé fordulhat elő talaj menti fagy, sőt helyenként a lombok szintjén is nulla fok alá csökkenhet a hőmérséklet.
Erős viharok tépázták meg Kína délkeleti tartományait
Heves viharok alakultak ki Kína délkeleti tartományainál, ahol az orkán erejű széllökések és a jégeső jelentős károkat okoztak.