Kevesebb köd, kevesebb óriásfenyő?

Kaliforniai kutatók szerint a partmenti köd csökkenése veszélyeztetheti az állam hatalmasra nőtt, híres mamutfenyőit és a környező ökoszisztémát.

A Kalifornia Egyetem szakemberei által végzett kutatások szerint az elmúlt 100 évben jelentősen lecsökkent a ködös napok száma a térségben. Azt egyelőre nem lehet megállapítani, hogy ez a tendencia egy természetes körforgás része, vagy az emberi tevékenység hatása. Mindenesetre, a változás az egész szikvója fenyő ökoszisztémát befolyásolhatja.

Ezek a hatalmas fenyők akár 115 méteresre is megnőhetnek, és kétezer évnél is tovább élhetnek. Hatalmas méretük a ködös éghajlatnak köszönhető.

A tanulmányt vezető James Johnstone elmondása szerint, 1901 óta a partvidéken a nyári ködök gyakorisága közel egyharmadával csökkent, ami azt jelenti, hogy jelenleg naponta körülbelül 3 órával kevesebb ideig tart ki a köd, mint száz éve. Míg például 1951-ben mindössze 13 ködmentes nyári éjszakát számláltak, addig 1997 nyarán 62 éjszakán nem képződött köd.

Kalifornia éghajlatát a hűvösebb partvidék és a melegebb belső területek kettőssége határozza meg. A kontinens belsejéből érkező forró, száraz levegő megemelkedik és vákuumot képez az, ami beszívja az óceán felett elhelyezkedő hidegebb, magas páratartamú levegőt. Ennek eredményeképp a partok mentén júniustól szeptemberig gyakran ködös az idő. Az utóbbi évszázad során azonban a két terület közti hőmérséklet-különbség, egyúttal a ködös napok száma kimutathatóan csökkent.

A kevesebb ködös óra és a megemelkedett hőmérsékletek hatására a parti óriásfenyők és a párás, félhomályos élőhelyhez szokott partmenti ökoszisztémák fokozott aszály-stressznek vannak kitéve. Ezek a növények ugyanis nagymértékben a ködtől függnek, miután a nyári száraz időszakban a köd jelenti számukra a legfőbb nedvességforrást, és a ködös éjszakák során rehidratálódhatnak.

A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a köd megszűnésével a fenyők idővel akár el is tűnhetnek. Habár a kifejlett fenyők vélhetően nem fognak elpusztulni, de a fejlődőben lévő kisebb fenyők elszáradhatnak, illetve kevesebb mag fog kicsírázni és gyökeret ereszteni.

Hírek, érdekességek

Megvolt az első kánikulai nap Görögországban
Szombaton Kréta szigete lett kontinensünk legmelegebb pontja, ahol idén először lépte át a 30 fokot a hőmérséklet. Az enyhülés a héten hozzánk is megérkezik.
Beköszöntött a nyár Dél- és Nyugat-Európába
Franciaország és Spanyolország területén a délutáni hőmérsékletek a napokban már többfelé meghaladták a 30 fokot, beköszöntött a nyár.
A déli féltekére érkezik a tél
Míg nálunk az északnyugati határszélen élők kivételével már mindenki a már-már nyárias melegnek örül, a Föld túloldalán lassan-lassan beköszönt a tél.
Miért van még mindig tél?
Klímakutatók állítják, hogy megtalálták a választ a fenti kérdésre. Szerintük a kulcs a sarki jégtakaró kiterjedésében rejlik.