Kanada GDP-jének csökkenésében is megmutatkozik az éghajlatváltozás

A szövetségi állam gazdaságáért felelős vezető testületek becslése szerint mintegy évi 5 milliárd kanadai dollár kárt okoztak az elmúlt időszakban az ország klímájában bekövetkezett változások.

Kanada gazdasági életében jelentős szerepet vállaló testületek nem régen nyilvánosságra hozott becslése alapján az ország GDP-jére vonatkozólag is igen jelentős negatív hatással járnak a klímaváltozás következményei. A jelentés szerint az éghajlatváltozás a 2010-es évben mintegy 5 milliárd kanadai dollár értékű kárt okozott az észak-amerikai országban. Ez az összeg a szövetségi állam éves költségvetésének kb. 1 százalékát teszi ki, tehát egyáltalán nem tekinthető kevésnek. (GDP: gross domestic product; bruttó hazai termék, egy ország gazdasági teljesítményének jellemzésére használt egyik legfontosabb mutató.)

A jelentésben elsősorban a globális felmelegedés következtében pusztuló erdők, a súlyos árvizek, az alacsonyan fekvő tengeri területek víz alá kerülése, illetve a betegségek bioszférában történő gyorsabb terjedése által okozott közvetlen kárt, illetve az elmaradt hasznot vették figyelembe.

Jelentős mértékű a sarki jégtakaró olvadása a globális felmelegedés miatt

Bár a klímaváltozás hatásai és a konkrét elemi csapások között egyértelmű ok-okozati kapcsolatot megállapítani nem lehet, a környezetvédelemmel foglalkozó kanadai bizottságok szerint minimálisan ekkora kárral járt 2010-ben a szokatlan időjárási jelenségek bekövetkezése. Előrejelzéseik szerint ez az összeg a következő években folyamatosan növekszik majd, és 2020-ra a 20 milliárd, 2050-re akár a 43 milliárd dollárt is elérheti. Véleményük szerint tehát a szélsőséges időjárási jelenségek elleni küzdelem hosszú távú, egyre növekvő gazdasági terhet ró Kanadára.

A téma alapos áttekintése végett egy nemzeti kerekasztal létrehozását szorgalmazzák, és a károk enyhítése céljából a környezetvédelmi előírások sokkal szigorúbb betartását javasolják.

Hírek, érdekességek

Újra itt a kánikula
A héten a Kárpát-medence területére megérkezik az idei második hőhullám, melynek köszönhetően a hétvégén már 32, 35 között várhatóak a maximum hőmérsékletek.
Hűvös júniusi napok
Jóval hidegebb volt az elmúlt napokban, mint egy átlagos nyári napon, ugyanis néhány napon keresztül egy hidegfront felhőzete befolyásolta hazánk időjárását.
Hogyan ért véget a nyár negyedik hőhulláma?
Az augusztus 5-én kezdődő, augusztus 16-áig tartó hőhullám volt a negyedik és egyben a leghosszabb is a 2015-ös év nyarán. Egy nyugat felől érkező hidegfrontnak köszönhetőn augusztus 17-étől kezdve már 30 fok alatt várhatóak a csúcshőmérsékletek. A front előtt egy zivatarlánc is kialakult.
A nyár leghosszabb hőhulláma véget ér!
A rekord hosszúságúnak számító hőhullám is egyszer véget ér, mégpedig egy nyugat felől érkező hidegfrontnak köszönhetően. A front mentén sokfelé zivatarok várhatóak, felhőszakadás, illetve jégeső kíséretében.