Kanada GDP-jének csökkenésében is megmutatkozik az éghajlatváltozás

A szövetségi állam gazdaságáért felelős vezető testületek becslése szerint mintegy évi 5 milliárd kanadai dollár kárt okoztak az elmúlt időszakban az ország klímájában bekövetkezett változások.

Kanada gazdasági életében jelentős szerepet vállaló testületek nem régen nyilvánosságra hozott becslése alapján az ország GDP-jére vonatkozólag is igen jelentős negatív hatással járnak a klímaváltozás következményei. A jelentés szerint az éghajlatváltozás a 2010-es évben mintegy 5 milliárd kanadai dollár értékű kárt okozott az észak-amerikai országban. Ez az összeg a szövetségi állam éves költségvetésének kb. 1 százalékát teszi ki, tehát egyáltalán nem tekinthető kevésnek. (GDP: gross domestic product; bruttó hazai termék, egy ország gazdasági teljesítményének jellemzésére használt egyik legfontosabb mutató.)

A jelentésben elsősorban a globális felmelegedés következtében pusztuló erdők, a súlyos árvizek, az alacsonyan fekvő tengeri területek víz alá kerülése, illetve a betegségek bioszférában történő gyorsabb terjedése által okozott közvetlen kárt, illetve az elmaradt hasznot vették figyelembe.

Jelentős mértékű a sarki jégtakaró olvadása a globális felmelegedés miatt

Bár a klímaváltozás hatásai és a konkrét elemi csapások között egyértelmű ok-okozati kapcsolatot megállapítani nem lehet, a környezetvédelemmel foglalkozó kanadai bizottságok szerint minimálisan ekkora kárral járt 2010-ben a szokatlan időjárási jelenségek bekövetkezése. Előrejelzéseik szerint ez az összeg a következő években folyamatosan növekszik majd, és 2020-ra a 20 milliárd, 2050-re akár a 43 milliárd dollárt is elérheti. Véleményük szerint tehát a szélsőséges időjárási jelenségek elleni küzdelem hosszú távú, egyre növekvő gazdasági terhet ró Kanadára.

A téma alapos áttekintése végett egy nemzeti kerekasztal létrehozását szorgalmazzák, és a károk enyhítése céljából a környezetvédelmi előírások sokkal szigorúbb betartását javasolják.

Hírek, érdekességek

Előre jelezhetők a trópusi erdőtüzek?
Kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a tengerfelszín hőmérséklete összefügg az egyenlítői övben fellobbanó erdőtüzekkel.
Képes-e megjósolni egy buborék a tájfun erejét?
Egy újabb kutatás szerint a szappanbuborékok membránfelületén lévő folyadék forgó áramlását felhasználhatjuk a hurrikánok és tájfunok intenzitásának előrejelzéséhez.
Hópelyhek – ahogy eddig még nem láttuk
A mondás szerint nincs két egyforma hópehely. A következő, elképesztően részletgazdag fényképek a kétkedőket is meggyőzhetik.
Nem csak a nyuszi fog fázni húsvétkor
Hideg lesz az idei húsvét. Nem csak a nappali hőmérsékletek maradnak el jócskán az ilyenkor megszokottól, de hajnalra többfelé fagypont alá süllyedhet a hőmérő higanyszála. Az alacsony hőérzet és a megfelelő öltözködés mellett a tudatos táplálkozásra is érdemes ilyenkor fokozottan odafigyelni.