Kanada GDP-jének csökkenésében is megmutatkozik az éghajlatváltozás

A szövetségi állam gazdaságáért felelős vezető testületek becslése szerint mintegy évi 5 milliárd kanadai dollár kárt okoztak az elmúlt időszakban az ország klímájában bekövetkezett változások.

Kanada gazdasági életében jelentős szerepet vállaló testületek nem régen nyilvánosságra hozott becslése alapján az ország GDP-jére vonatkozólag is igen jelentős negatív hatással járnak a klímaváltozás következményei. A jelentés szerint az éghajlatváltozás a 2010-es évben mintegy 5 milliárd kanadai dollár értékű kárt okozott az észak-amerikai országban. Ez az összeg a szövetségi állam éves költségvetésének kb. 1 százalékát teszi ki, tehát egyáltalán nem tekinthető kevésnek. (GDP: gross domestic product; bruttó hazai termék, egy ország gazdasági teljesítményének jellemzésére használt egyik legfontosabb mutató.)

A jelentésben elsősorban a globális felmelegedés következtében pusztuló erdők, a súlyos árvizek, az alacsonyan fekvő tengeri területek víz alá kerülése, illetve a betegségek bioszférában történő gyorsabb terjedése által okozott közvetlen kárt, illetve az elmaradt hasznot vették figyelembe.

Jelentős mértékű a sarki jégtakaró olvadása a globális felmelegedés miatt

Bár a klímaváltozás hatásai és a konkrét elemi csapások között egyértelmű ok-okozati kapcsolatot megállapítani nem lehet, a környezetvédelemmel foglalkozó kanadai bizottságok szerint minimálisan ekkora kárral járt 2010-ben a szokatlan időjárási jelenségek bekövetkezése. Előrejelzéseik szerint ez az összeg a következő években folyamatosan növekszik majd, és 2020-ra a 20 milliárd, 2050-re akár a 43 milliárd dollárt is elérheti. Véleményük szerint tehát a szélsőséges időjárási jelenségek elleni küzdelem hosszú távú, egyre növekvő gazdasági terhet ró Kanadára.

A téma alapos áttekintése végett egy nemzeti kerekasztal létrehozását szorgalmazzák, és a károk enyhítése céljából a környezetvédelmi előírások sokkal szigorúbb betartását javasolják.

Hírek, érdekességek

Zivatarok augusztus elején is
Augusztus első hétvégéje meglehetősen változékony időt hozott. A szombati fővárosi felhőszakadás utána vasárnap délután először a Balaton környékén észleltünk vonalba rendeződött zivatarokat, később a Mátrában fejlődtek intenzív csapadékot adó gomolyfelhők, amiket meg is örökített egyik kameránk. A következő hét elején sem nyugodott meg a légkör: hétfőre virradó éjszaka egy zivataros csapadéktömb okozott sokfelé jelentős csapadékot a középső országrészben.
Tavasz ilyenkor, novemberben?!
Ugyan csak képletesen, de a címben feltett kérdésre a válasz: igen! November elején ugyanis az átlagosnál több – 5-én, szerdán akár 10! – fokkal enyhébb idő várható hazánkban, és a hét második felében fölénk húzódó frontzóna sem hoz jelentős lehűlést. Ez a szokatlan idő természetesen szervezetünkre is hatással van, a következő napokban elsősorban fáradékonyságra és fejfájásra panaszkodhatunk. Cikkünkből az is kiderül, hogyan enyhíthetjük ezeket a hatásokat.
Leszakadt az ég Pesten!
Szombaton estefelé óriási felhőszakadás zúdult Budapest északi részére. Az ICI Interaktív Meteorológia XVIII. kerületben kihelyezett mérőállomásának kamerája megörökítette, ahogy valósággal "leszakad az ég" a városrész felett, miközben Pest más részein csontszárazak maradtak az utak.
Figyelem! Egy órával hosszabb a nap
Ahogyan azt már évtizedek alatt megszokhattuk, október utolsó vasárnapjára virradó hajnalban hazánkban is kezdetét veszi a téli időszámítás. Emiatt az elkövetkező napokban átmenetileg felborulhat a bioritmusunk.