A környezetszennyezés is növeli az időjárás-érzékenység kockázatát!

Meglepő, hogy honnan származik a szennyező műanyagok nagy arány a természetben! Nem is hinnénk, hogy a ruházatunk használatával is szennyezzük a környezetet!

A műszálas ruháinkról mosáskor nagy mennyiségű műanyag szál szakad le, amik végső soron a tengerbe és a szárazföldi környezetbe jutnak, és ott felhalmozódva egyre nagyobb környezetszennyezést jelentkenek az élővilágra nézve. Főként nylon és poliészter jut a környezetbe, globálisan évente mintegy 176 ezer tonna.  A mikroszálak az 5 mm-nél rövidebb szálak. 

A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a szárazföldi szennyezés aránya rohamosan növekszik, tudatta a California University munkatársa. A közvetítő közeg a szennyvíz, ami sokszor a termőföldekre és a szemétlerakókba is eljut. Jelenleg a műanyagok 14%-át használják ruházat előállítására, 1950. és 2016. között 5,6 millió tonna műanyag mikroszál jutott a természetbe. A mikroszálak egy része az úgynevezett "mikroplasztik" csoportba sorolható, ez pedig különösen veszélyes. Ezek az apró részecskék ugyanis nem bomlanak le, és olyan kicsik, hogy a táplálékkal a szervezetünkbe jutva bekerülhetnek a véráramba, és végül a szöveteinkbe és a tüdőnkbe is - akár súlyos megbetegedéseket okozva, és akár a halálozási arány is növekedhet a káros hatásaik miatt.

A szélsőséges időjárás gyengíti szervezetünk védekező- és ellenállóképességét, ezáltal fogékonyabbá válhatunk a betegségekkel szemben. 

Amennyiben azt tapasztalja, hogy megérzi az egyes időjárás-változásokat, akkor érdemes bejelentkeznie egy időjárás-érzékenység vizsgálatra. 

Kattintson ide, és kérjen visszaahívást!

Visszahívást kérek »

Hírek, érdekességek

Jégbe zárt tudás
Ha több ezer évet visszautazhatnák az időben, akkor megbizonyosodhatnánk arról, hogy Földünk éghajlata folyamatosan változik. Mivel erre a tudomány nem képes, ezért maradnak a közvetett bizonyítékok. Lássuk, milyen úton-módon utaznak az időben a tudósok!
Képes-e megjósolni egy buborék a tájfun erejét?
Egy újabb kutatás szerint a szappanbuborékok membránfelületén lévő folyadék forgó áramlását felhasználhatjuk a hurrikánok és tájfunok intenzitásának előrejelzéséhez.
Hópelyhek – ahogy eddig még nem láttuk
A mondás szerint nincs két egyforma hópehely. A következő, elképesztően részletgazdag fényképek a kétkedőket is meggyőzhetik.
Nem csak a nyuszi fog fázni húsvétkor
Hideg lesz az idei húsvét. Nem csak a nappali hőmérsékletek maradnak el jócskán az ilyenkor megszokottól, de hajnalra többfelé fagypont alá süllyedhet a hőmérő higanyszála. Az alacsony hőérzet és a megfelelő öltözködés mellett a tudatos táplálkozásra is érdemes ilyenkor fokozottan odafigyelni.