Jeget csinál Mátyás?

Február 24-e Mátyás napja. A néphagyomány szerint ha jeget talál, azt "megtöri", ha viszont nem talál, akkor csinál.

Ember legyen a talpán, aki az idei Mátyás-napból egyértelmű jóslatokat tud kiolvasni a jövőbeli időjárási eseményeket tekintve. A néphagyomány szerint február 24-én, jégtörő Mátyás napján elbúcsúzik a tél, és egyre közelebb a tavasz. A mondóka így szól: „Mátyás ront, ha talál, ha nem talál, csinál". Vagyis, ha aznap fagy(azaz Zsuzsanna még nem vitte el a fagyot), akkor ezt követően Mátyás "megtöri" a jeget, és közeleg a tavasz, viszont ha enyheség uralkodik, akkor hamarosan ismét hidegebbre fordul az idő. 

Egy másik népi hiedelem szerint ha szeles Mátyás napja, akkor kevés lesz a tojás, ha pedig esős, akkor a jég nyáron majd elviszi a termést és a szőlő is savanyú lesz. Ezek alapján a regulák alapján sok jóra nem számíthatunk az idén: szeles, esős az idő többfelé, vagyis a Dunától keletre jégverés pusztíthatja majd el a termést, és a tyúkok is csak kevés tojást fognak tojni. A Dunántúlon valamivel jobb a helyzet, ott nem kiterjedt a csapadék. A fagy nem volt jellemző a mai napon, ezek szerint rövid időre visszatérhet a hideg, de reméljük, ez már csak a reggeli hőmérsékletekben fog megmutatkozni. 

A pásztorok megfigyelése némiképp eltér ettől: ők úgy tartják, hogy ha február 24-én reggelre fagy, akkor ezután még 40 napig hideg lesz. Ez azonban most nem fog bekövetkezni, hiszen a jövő héten egész kellemes hőmérsékletekre számíthatunk majd. 

Hírek, érdekességek

Indiai expedíció indul a Déli-sarkra
Az indiai Nemzeti Antarktisz és Óceán Kutató Központ jövő héten indítja útnak az ázsiai ország első déli-sarki expedícióját.
A vulkáni por lenne a megoldás?
A brit Royal Society az utóbbi időben nagy energiákat fordít vulkánkitörések szimulációjára, ugyanis a klímaváltozás problémájának egy lehetséges megoldását a vulkáni hamu hőmérséklet-csökkentő hatásában látják.
A savas óceánok veszélyeztetik a fiatal korallokat
A globális felmelegedés következtében az óceánokban egyre több szén-dioxid tárolódik el, ami ezért egyre savasabbá válik. Ez a változás veszélyezteti a fiatal korallzátonyokat Florida közelében és az egész Karib-tengeren.
Drasztikus melegedés az Északi-sarkon
A globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázkibocsátás következtében az Északi-sarkvidék hőmérséklete az elmúlt évtizedben 2000 éves rekordot döntött. Ez teljesen ellentétes a természetes hűtési folyamatokkal, amelyek már több mint 4 ezer éve tartanak.