Időjárás vagy klíma?

A klímaváltozás fölkapott téma lett az utóbbi években. A média hírül adja az extrém időjárási eseményeket, majd az egészet gyorsan a globális felmelegedés számlájára írja, pedig ezekkel a kijelentésekkel óvatosabban kell bánni.

A Brit Meteorológiai Szolgálat kutatója, Richard Betts a BBC Zöld Szoba nevű környezetvédelmi témájú véleményrovatában hangsúlyozza: élesen el kell különíteni egymástól az időjárás és a klíma fogalmát. A klímaváltozás hipotézisét csak hosszú távú, nagyléptékű trendekkel, valamint a szélsőséges időjárási jelenségek átfogó statisztikáival lehet igazolni vagy cáfolni, egyedi eseményekkel sohasem - húzza alá.

Extrém időjárási események mindig előfordultak. Hiba volna mindent a klímaváltozással magyarázni most, hogy központi téma lett a hírek között. A globális felmelegedés nem azt jelenti, hogy évről évre mindenhol melegebb van, hanem azt, hogy a Föld átlaghőmérséklete emelkedett az elmúlt évtizedek alatt - magyarázza a kutató. Amióta ezeket az adatokat feljegyzik, a 2000 és 2010 közötti évtized volt a legmelegebb, míg a második helyen 1990-2000, a harmadik helyen pedig 1980-1990 áll. A valaha mért legmagasabb átlaghőmérséklet 1998-ban volt, majd sorrendben 2005, 2003, 2002 és 2009-ben.

Téves tehát az a felvetés, miszerint a sok helyen példátlanul hideg idei tél cáfolná a globális felmelegedés tényét. Az is téves azonban, amikor valaki egy-egy hőhullámot, árvizet, aszályt vagy éhínséget közvetlenül a klímaváltozás bizonyítékának tekint - érvel Betts.

A klímaváltozás és az egyedi időjárási események összemosása megtévesztő. A kutató a téves híresztelésekért elsősorban a médiát teszi felelőssé, valamint egyes politikai és üzleti érdekcsoportokat, akik így próbálnak támogatást szerezni egy-egy politikai ügyhöz vagy gazdasági projekthez. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy nem maguk a klímakutatók nagyítják fel a felmelegedés problémáját, hogy biztosítsák kutatási programjuk finanszírozását.

Richard Betts azonban úgy véli, az klímakutatók is hibásak abban, hogy sokszor szó nélkül hagyják a klímaváltozás tényét megalapozatlanul felhasználó érveléseket. Betts szerint nagyobb felelősséget kellene vállalniuk a tudományos eredmények kommunikációja terén.

forrás: MTI

Hírek, érdekességek

Jégeső és özönvíz tarolta le a fővárost
Villámcsapások, elárasztott utak, jégverés – ezt hozta a 2015. június 9-én, Budapesten pusztító, több órán át tartó vihar. Az ítéletidő komoly károkat és fennakadásokat okozott a főváros több pontján.
Hófúvás is volt a Dunántúlon!
Egy erős ciklon okozott csapadékos hétvégét hazánkban. A Dunántúlon a havazás mellett erős, viharos északi szél lesz jellemző hétfő reggelig, a hófúvások miatt nem tanácsos útnak indulni! Emellett máshol is kiadós csapadék esett.
40 napos aszályt vagy özönvizet hoz Medárd?
"Ha Medárd napján esik, akkor 40 napig esik" – mondja a népi megfigyelés. Az idén június 8-án volt, ahol felhőszakadással jött a zivatar, de az ország nagyobbik részén egy csepp eső sem esett – ez vajon mit jelent?
Már megint a hétvégén lesz a legrosszabb az idő
Pénteken dél, délkelet felől egy mediterrán ciklon felhő- és csapadéksávja érkezik a Kárpát-medencébe: a jövő hét elejéig tartósan borult, csapadékos idő várható, sőt, a fokozatos lehűlés hatására vasárnapra az eső mindenhol havazásba vált át. Nyugaton ráadásul napokig viharos szélre is készülni kell.