Időjárás vagy klíma?

A klímaváltozás fölkapott téma lett az utóbbi években. A média hírül adja az extrém időjárási eseményeket, majd az egészet gyorsan a globális felmelegedés számlájára írja, pedig ezekkel a kijelentésekkel óvatosabban kell bánni.

A Brit Meteorológiai Szolgálat kutatója, Richard Betts a BBC Zöld Szoba nevű környezetvédelmi témájú véleményrovatában hangsúlyozza: élesen el kell különíteni egymástól az időjárás és a klíma fogalmát. A klímaváltozás hipotézisét csak hosszú távú, nagyléptékű trendekkel, valamint a szélsőséges időjárási jelenségek átfogó statisztikáival lehet igazolni vagy cáfolni, egyedi eseményekkel sohasem - húzza alá.

Extrém időjárási események mindig előfordultak. Hiba volna mindent a klímaváltozással magyarázni most, hogy központi téma lett a hírek között. A globális felmelegedés nem azt jelenti, hogy évről évre mindenhol melegebb van, hanem azt, hogy a Föld átlaghőmérséklete emelkedett az elmúlt évtizedek alatt - magyarázza a kutató. Amióta ezeket az adatokat feljegyzik, a 2000 és 2010 közötti évtized volt a legmelegebb, míg a második helyen 1990-2000, a harmadik helyen pedig 1980-1990 áll. A valaha mért legmagasabb átlaghőmérséklet 1998-ban volt, majd sorrendben 2005, 2003, 2002 és 2009-ben.

Téves tehát az a felvetés, miszerint a sok helyen példátlanul hideg idei tél cáfolná a globális felmelegedés tényét. Az is téves azonban, amikor valaki egy-egy hőhullámot, árvizet, aszályt vagy éhínséget közvetlenül a klímaváltozás bizonyítékának tekint - érvel Betts.

A klímaváltozás és az egyedi időjárási események összemosása megtévesztő. A kutató a téves híresztelésekért elsősorban a médiát teszi felelőssé, valamint egyes politikai és üzleti érdekcsoportokat, akik így próbálnak támogatást szerezni egy-egy politikai ügyhöz vagy gazdasági projekthez. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy nem maguk a klímakutatók nagyítják fel a felmelegedés problémáját, hogy biztosítsák kutatási programjuk finanszírozását.

Richard Betts azonban úgy véli, az klímakutatók is hibásak abban, hogy sokszor szó nélkül hagyják a klímaváltozás tényét megalapozatlanul felhasználó érveléseket. Betts szerint nagyobb felelősséget kellene vállalniuk a tudományos eredmények kommunikációja terén.

forrás: MTI

Hírek, érdekességek

Hogyan ért véget a nyár negyedik hőhulláma?
Az augusztus 5-én kezdődő, augusztus 16-áig tartó hőhullám volt a negyedik és egyben a leghosszabb is a 2015-ös év nyarán. Egy nyugat felől érkező hidegfrontnak köszönhetőn augusztus 17-étől kezdve már 30 fok alatt várhatóak a csúcshőmérsékletek. A front előtt egy zivatarlánc is kialakult.
Még napokig szélvihar tépázza  az idegeinket
Viharos széllel köszöntött be az idei április, és a következő napokban is országszerte erős, többször viharos lesz a légmozgás. Ez a szervezetet is rendkívül igénybe veszi, cikkünkben nem csak a lehetséges panaszokról, de azok megelőzéséről, enyhítéséről is olvashat!
A nyár leghosszabb hőhulláma véget ér!
A rekord hosszúságúnak számító hőhullám is egyszer véget ér, mégpedig egy nyugat felől érkező hidegfrontnak köszönhetően. A front mentén sokfelé zivatarok várhatóak, felhőszakadás, illetve jégeső kíséretében.
Egy órával kevesebbet alhatunk
Vasárnapra virradó hajnalban kezdetét veszi a nyári időszámítás. Hajnali 2 órakor 1 órával előbbre kell állítani az órákat. A következő napokban átmenetileg felborulhat a bioritmusunk, alvászavarok is jelentkezhetnek. Olvassa el, hogyan védheti ki az óraátállítás kellemetlen hatásait!