Heves esőzések és áradások Indiában

India északi és nyugati tájain sokfelé árvíztől tartanak a napok óta tartó monszun esőzés miatt.

India nyugati és északi tájain a monszun időszak június és szeptember között tart, amikor is rengeteg csapadék hullik a térségben.

A monszun cirkulációt a szárazföldek és óceánok eltérő hőkapacitása határozza meg, ugyanis a kontinens sokkal hamarabb felmelegszik és gyorsabban le is hűl, mint az óceán. A szél a magas nyomású terület felől az alacsony nyomású terület felé fúj, így a levegő nyáron a hidegebb, magas nyomású óceán felszín felől a melegebb, alacsony nyomású szárazföld felé áramlik. A nyári monszun ezért kiadós esőzéseket okoz a szárazföldön, míg télen éppen ellenkezőleg, száraz időt eredményez.

Az elmúlt 5 napban India fővárosában, Delhiben 300 millimétert is meghaladó mennyiségű csapadék hullott. Volt olyan nap, amikor 24 óra alatt 130 milliméternél is több eső esett. A sok eső miatt földcsuszamlások alakultak ki a térségben, ami miatt számos út járhatatlanná vált. Számos folyó, köztük a fővároson is átfolyó, Yamuna is veszélyesen megemelkedett. A következő napokban további kiadós esőzés várható, így a folyók áradástól is tartani lehet. A partok közelében élő családokat már kitelepítették.

Az ország északi részén, Uttarakhand tartományban az elmúlt héten már 70 ember vesztett életét a heves esőzések miatt.

Hírek, érdekességek

70 éves csapadékrekord Shanghajban
Az elmúlt hetven év leghevesebb esőzése volt csütörtökön Shanghajban. A hirtelen lezúdult nagy mennyiségű csapadék teljesen megbénította a Távol-Kelet egyik legnagyobb gazdasági központját.
Melegedő tundra, erősödő globális felmelegedés
A klímaváltozás az állandóan fagyott körzeteket sem hagyja érintetlenül. A felmelegedés a permafroszt térségben is elkezdődött, korábban nem megszokott növények jelennek meg. A térség zöldebbé, és egyre nagyobb üvegházgáz kibocsátóvá válik.
Zsugorodó madarak
Az nem újdonság, hogy a klímaváltozás nemcsak minket, embereket érint, hanem a növény- és állatvilágot is. Miközben a kormányok nemzetközi egyezmények segítségével igyekszenek mérsékelni a klímaváltozás hatásait, úgy tűnik, egyes állatfajok már az új, melegebb éghajlathoz idomulnak.
Kínai emisszió-csökkentés 2050-től
Kína a világ legnagyobb üvegházgáz kibocsátóinak egyike. Eddig fejlődő ország státuszára hivatkozva elzárkózott az emisszió csökkentés elől. Most azonban úgy tűnik, hajlandó változtatni korábbi hozzáállásán.