A tudósok 192 ország jövőbeli gázkibocsátási tervezeteit vizsgálták meg, és ezek alapján becsülték meg a globális felmelegedés mértékét. Az előrejelzések 2050-ig 80 százalékos szennyezőanyag csökkentést vettek figyelembe az Egyesült Államok és Európa részéről, aminek a megvalósulása azonban korántsem vehető biztosnak.
Az amerikai adatokat arra a törvényjavaslatra alapozták, amely a Képviselők Házán túljutott ugyan, a Szenátusban azonban ellenállásba ütközött, és egyelőre a javaslattal kapcsolatos vitát is elnapolták az egészségügyi reformtörekvések miatt.
A földi átlaghőmérséklet már jelenleg is 0,8 Celsius fokkal magasabb, mint a 19. század végén, azaz az iparosodás kezdete előtt volt.
A kutatásban részt vevő tudósok a csütörtökön tartott ENSZ sajtótájékoztató keretében elmondták, hogy az előrejelzett további hőmérséklet-emelkedéshez legnagyobb részben a fejlődő országok járulnak hozzá, ők ugyanis nem kívánják csökkenteni kibocsátásukat. Állításuk szerint, a század végéig becsült hőmérséklet-emelkedés közel 10 százaléka, azaz 1 Celsius fok egyedül Kína számlájára lesz írható.
Robert Corell amerikai klímakutató szerint, még ha a fejlett országok meg is valósítják a 80 százalékos emisszió csökkentési terveket, és a fejlődő államok is megfelezik kibocsátásukat 2050-re, akkor is átlagosan körülbelül 1,7 Celsius fokkal lesz melegebb a 21. század végére.
A decemberi koppenhágai csúcstalálkozón a résztvevők többek között az emisszió csökkentések mértékét fogják megvitatni. A tárgyalások végkimenetelét tekintve a szakember pesszimistábbnak tűnik: Corell olyan eredményeket vár, amelyek mellett a század végére 2,7 fokkal fog emelkedni a globális átlaghőmérséklet.