Floridáig utazott a szaharai homok

A szaharai homok több mint 8 ezer kilométert tett meg Afrikától az amerikai partokig, és szokatlanul nagy koncentrációban érte el a Karib-szigetek északi részét, majd tovább haladt a Floridai-félsziget felé.

A szaharai porszemcsék általában korlátozzák a trópusi
ciklonok fejlődését, és nagy koncentráció esetén szürkés színűre változtatják
az égboltot. Ugyanakkor gyönyörű naplementéket is okoznak, vörösre festve az
eget, ahogy a napsugarakat minden irányba szórják.


A NASA 2009-es műholdképén szintén egy, az Atlanti-óceánt átszelő
sivatagi homokfelhő látható, amely elérte a Kis-Antillákat.

(earthobservatory.nasa.gov)

A Föld legnagyobb homoksivatagának vidékén az északkeleti
passzátszelek gyakran elég erősek ahhoz, hogy felkapják a laza homokszemcséket.
A kisebbek pedig hosszú utat tehetnek meg a légkörben 3-5 ezer méteres
magasságban utazva.

A Szahara homokja olykor Európában, azon belül a
Kárpát-medencébe is elér. Legutóbb június végén-július elején, a hőhullám idején volt jelen
a hazai légtérben.

Hírek, érdekességek

Veszélyben a libanoni cédrusok
Libanon jelképét a klímaváltozás fenyegeti. A cédrust fölvették a veszélyeztetett fajok listájára.
Drasztikus melegedés az Északi-sarkon
A globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázkibocsátás következtében az Északi-sarkvidék hőmérséklete az elmúlt évtizedben 2000 éves rekordot döntött. Ez teljesen ellentétes a természetes hűtési folyamatokkal, amelyek már több mint 4 ezer éve tartanak.
Süllyedő deltavidékek, emelkedő tengerszint
Egy, a napokban megjelent tanulmány szerint a világ főbb deltavidékeinek kétharmadát veszélyezteti az emelkedő tengerszint, illetve a süllyedő szárazföld.
Rekord meleg ausztrál tél
Ausztráliában idén az utolsó téli hónap, augusztus rekord meleget hozott. Helyenként a 4-5 fokkal mértek melegebbet az ilyenkor szokásosnál.