Floridáig utazott a szaharai homok

A szaharai homok több mint 8 ezer kilométert tett meg Afrikától az amerikai partokig, és szokatlanul nagy koncentrációban érte el a Karib-szigetek északi részét, majd tovább haladt a Floridai-félsziget felé.

A szaharai porszemcsék általában korlátozzák a trópusi
ciklonok fejlődését, és nagy koncentráció esetén szürkés színűre változtatják
az égboltot. Ugyanakkor gyönyörű naplementéket is okoznak, vörösre festve az
eget, ahogy a napsugarakat minden irányba szórják.


A NASA 2009-es műholdképén szintén egy, az Atlanti-óceánt átszelő
sivatagi homokfelhő látható, amely elérte a Kis-Antillákat.

(earthobservatory.nasa.gov)

A Föld legnagyobb homoksivatagának vidékén az északkeleti
passzátszelek gyakran elég erősek ahhoz, hogy felkapják a laza homokszemcséket.
A kisebbek pedig hosszú utat tehetnek meg a légkörben 3-5 ezer méteres
magasságban utazva.

A Szahara homokja olykor Európában, azon belül a
Kárpát-medencébe is elér. Legutóbb június végén-július elején, a hőhullám idején volt jelen
a hazai légtérben.

Hírek, érdekességek

Közeledik a vulkáni felhő
Az Izlandon a napokban kitört gleccservulkán hamu- és törmelékfelhője tovább terjeszkedik Európa fölött, káoszt okozva a reptereken. Ferihegyen pénteken több mint 40 járatot töröltek, és este 7 órától 24 órás légtérzárat rendeltek el.
Az észak-francia partokon már több tucat vaddisznó pusztult el rejtélyes körülmények között. Toxikus algákra gyanakszanak a hatóságok.
Eyjafjöll: a természetes CO2-gyár
Az izlandi Eyjafjöll vulkán naponta mintegy 150-300 ezer tonna CO2-ot lövell a légkörbe, ami egy kis vagy közepes méretű európai gyár kibocsátásának felel meg.
Az Indiai-óceán déli szegletében egy kis vulkáni sziget örvények sorát keltette a fölötte elterülő felhőzetben.