Fagyos hajnal és tavaszias délután északkeleten

Hétfőn és kedden az Északi-középhegységben volt hazánkban a legmelegebb, miközben hajnalban az ország leghidegebb tájai közé tartozott a Mátra és a Bükk térsége. Hogyan lehetséges ez? Kiderül alábbi cikkünkből.

A hét elején szokatlan jelenséget tapasztalhattak
az északi határ mentén, a Mátra és a Bükk északi oldalán élők: reggelre -5 fok
alá (kedden néhol közel -10 fokig!) csökkent a hőmérséklet, de kora délután
ezeken a tájakon volt a legmelegebb az egész országban! Ez azért (is)
különleges, mert hazánkban az Északi-középhegység területén a legalcsonyabb az
éves átlaghőmérséklet – gondoljunk csak Zabarra és Szécsényre, ahol évről-évre
sorban dőlnek meg a hidegrekordok! A jelenségnek és a szokatlanul nagy (több
mint 15 fokos) napi hőingásnak alapvetően három oka volt.

Egyrészt az északkeleti országrészben nem alakult
ki összefüggő hótakaró (lásd a műholdképet), amely napközben
"visszafogta" volna a nappali felmelegedést.

Másrészt ezen a két napon, északkeleten éjszaka
és napközben is derült volt az ég. Előbbinek köszönhetően hajnalra a felszín
erős kisugárzása miatt hűlt le -5 – -10 fok körüli hőmérsékletre a levegő,
utóbbi, vagyis a napos idő miatt pedig a napsütés zavartalanul és gyors ütemben
melegítette fel az alsóbb légrétegeket is.

A jelenség harmadik oka pedig a déli, délkeleti
szélnek köszönhetően az Északi-középhegység északi, északnyugati lejtőin
létrejött az úgynevezett "főn" hatás: emiatt a Mátra és a Bükk északi
oldalán több fokkal enyhébb volt az idő, mint a hegységeinktől délre fekvő
tájakon.

   

 

Az ICI Interaktív Meteorológia által mért
hőmérsékletek 2014. február 3-án, hétfőn 06:30 (bal felső kép) és 13:45 (jobb
felső kép), illetve 4-én, kedden szintén 07:00 (bal alsó kép) és 14:30 (jobb alsó
kép) órakor.

 

A 2014. február 4-én 13:30-kor készült
műholdképen jól látszik, hogy az északi határvidéken nem alakult
ki összefüggő hótakaró (a fehér területek keleten a hóval borított tájakat, nyugaton a felhőzetet jelzik) (Forrás: sat24.com)

Hírek, érdekességek

Zivatarok augusztus elején is
Augusztus első hétvégéje meglehetősen változékony időt hozott. A szombati fővárosi felhőszakadás utána vasárnap délután először a Balaton környékén észleltünk vonalba rendeződött zivatarokat, később a Mátrában fejlődtek intenzív csapadékot adó gomolyfelhők, amiket meg is örökített egyik kameránk. A következő hét elején sem nyugodott meg a légkör: hétfőre virradó éjszaka egy zivataros csapadéktömb okozott sokfelé jelentős csapadékot a középső országrészben.
Tavasz ilyenkor, novemberben?!
Ugyan csak képletesen, de a címben feltett kérdésre a válasz: igen! November elején ugyanis az átlagosnál több – 5-én, szerdán akár 10! – fokkal enyhébb idő várható hazánkban, és a hét második felében fölénk húzódó frontzóna sem hoz jelentős lehűlést. Ez a szokatlan idő természetesen szervezetünkre is hatással van, a következő napokban elsősorban fáradékonyságra és fejfájásra panaszkodhatunk. Cikkünkből az is kiderül, hogyan enyhíthetjük ezeket a hatásokat.
Leszakadt az ég Pesten!
Szombaton estefelé óriási felhőszakadás zúdult Budapest északi részére. Az ICI Interaktív Meteorológia XVIII. kerületben kihelyezett mérőállomásának kamerája megörökítette, ahogy valósággal "leszakad az ég" a városrész felett, miközben Pest más részein csontszárazak maradtak az utak.
Figyelem! Egy órával hosszabb a nap
Ahogyan azt már évtizedek alatt megszokhattuk, október utolsó vasárnapjára virradó hajnalban hazánkban is kezdetét veszi a téli időszámítás. Emiatt az elkövetkező napokban átmenetileg felborulhat a bioritmusunk.