Drasztikus melegedés az Északi-sarkon

A globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázkibocsátás következtében az Északi-sarkvidék hőmérséklete az elmúlt évtizedben 2000 éves rekordot döntött. Ez teljesen ellentétes a természetes hűtési folyamatokkal, amelyek már több mint 4 ezer éve tartanak.

A szén-dioxid és más, az antropogén tevékenység következtében légkörbe került gázok megváltoztathatják a Föld Nap körüli keringéséhez kapcsolódó 21 ezer éves ciklusát, állítja egy nemzetközi kutatócsoport a Science magazinban nemrégiben megjelent jelentésben. A 21 ezer éves ciklus a Föld lapultságából eredő precesszió, a földtengely elmozdulása, amely komoly hatással van a napsugárzás földfelszíni eloszlására.

David Schneider, a tanulmány egyik társszerzője, egy telefoninterjúban elmondta, hogy szerinte ebből is jól látszik, hogy az Északi sarkvidék mennyire érzékeny a klímaváltozásra, és az ott zajló folyamatok jól példázzák, hogy mire számíthatunk a Föld más területein.

A nagy lehűlés körülbelül hétezer évvel ezelőtt kezdődött és az Arktisz hőmérséklete az úgynevezett kis jégkorszak idején érte el minimumát, amely a 13. század és a 19 század közepe között zajlott, egészen az ipari forradalom kezdetéig. Azóta folyamatos a melegdés.

Az Arktiszon körülbelül háromszor olyan gyorsan zajlik a melegedés, mint az északi földgömb más területein a pozitív visszacsatolási mechanizmusok miatt. A magas reflektivitású jég és hó elolvadásával a felszínre kerülő, sötétebb föld és óceán több napsugárzást nyel el. A magasabb hőmérsékletek miatt több jég olvad el és így még tovább melegszik a levegő. Az Északi sark jégmezőinek olvadása a szárazföldi hómezőkre és gleccserekre is hatással van, és ezeknek az olvadás is hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez.

A klímatudósok régóta tudják, hogy a Föld pályájának megváltozása befolyással van arra, hogy mennyi napsugárzás éri az Arktiszt nyáron. Ez az első alkalom, hogy évtizedről évtizedre megvizsgálták a változásokat és arra az eredményre jutottak, hogy az Északi-sarkon az átlagos nyári hőmérséklet 1, 6 fokkal emelkedett az elmúlt évtizedekben.

Hírek, érdekességek

Zivatarok augusztus elején is
Augusztus első hétvégéje meglehetősen változékony időt hozott. A szombati fővárosi felhőszakadás utána vasárnap délután először a Balaton környékén észleltünk vonalba rendeződött zivatarokat, később a Mátrában fejlődtek intenzív csapadékot adó gomolyfelhők, amiket meg is örökített egyik kameránk. A következő hét elején sem nyugodott meg a légkör: hétfőre virradó éjszaka egy zivataros csapadéktömb okozott sokfelé jelentős csapadékot a középső országrészben.
Itt az újabb hőhullám!
Július első hétvégéjén ismét beköszönt a kánikula: idén már másodszor, több napon keresztül tartós hőségre számíthatunk, amely a szervezetünket is igénybe veszi.
Leszakadt az ég Pesten!
Szombaton estefelé óriási felhőszakadás zúdult Budapest északi részére. Az ICI Interaktív Meteorológia XVIII. kerületben kihelyezett mérőállomásának kamerája megörökítette, ahogy valósággal "leszakad az ég" a városrész felett, miközben Pest más részein csontszárazak maradtak az utak.
Tavasz ilyenkor, novemberben?!
Ugyan csak képletesen, de a címben feltett kérdésre a válasz: igen! November elején ugyanis az átlagosnál több – 5-én, szerdán akár 10! – fokkal enyhébb idő várható hazánkban, és a hét második felében fölénk húzódó frontzóna sem hoz jelentős lehűlést. Ez a szokatlan idő természetesen szervezetünkre is hatással van, a következő napokban elsősorban fáradékonyságra és fejfájásra panaszkodhatunk. Cikkünkből az is kiderül, hogyan enyhíthetjük ezeket a hatásokat.