Buborékokkal a felmelegedés ellen

Egy újabb geo-mérnöki ötlet: apró légbuborékok jelenthetnek megoldást a globális felmelegedésre.

Egy Harvardi fizikus nemrégiben azzal az ötlettel állt elő a Föld hőmérsékletének csökkentésére, hogy milliónyi apró buborékot kellene a tengerekbe pumpálni, ezáltal megnövelve a vízfelszín sugárzás-visszaverő képességét (albedóját), és csökkentve a felszíni hőmérsékletet.

A természetes módon, a turbulencia miatt kialakuló buborékok esetében is megfigyelhető a jelenség: a vízfelszín közelében elhelyezkedő buborékok a Föld albedóját közel 0,1 százalékkal csökkentik - a Föld átlagos albedója 39 százalék. A Harvard Egyetem kutatója, Russel Seitz szerint ez a tulajdonságot kellene mesterségesen felerősíteni úgy, hogy hajók segítségével apró, mindössze 0,002 mm átmérőjű „mikro buborékokat" pumpálunk a vízbe. A mikor buborékokat úgy lehet előállítani, hogy sűrített levegővel túltelített vizet elegyítünk örvénylő vízsugarakkal. A keletkező buborékok aztán aprócska, levegővel töltött tükrökként viselkednének.

Seitz a víz, a fény és a levegő kölcsönhatásait figyelembe vevő modellszámításai alapján a buborékoknak már 1 ppm koncentrációja is megkétszerezhetné a víz fényvisszaverő képességét, ami a földi átlaghőmérsékletet akár 3 Celsius fokkal is csökkenthetné. Egy másik előnye is lehet az „óceáni pezsgőfürdőnek": a buborékok egyesek szerint növelhetik a teherhajók energiahatékonyságát is azáltal, hogy csökken a súrlódás, hiszen a hajók látszólag a levegőben lebegnek - bár itt egyelőre még számos nehézségbe ütköznek a kutatók a megvalósítás terén.

Egy 1 négyzetkilométeres óceáni felszín buborékokkal történő elárasztása viszonylag könnyen kivitelezhető, de egy egész óceán esetében ez már igencsak problémás lenne. A nehézséget nem a művelet energia igénye jelenti, hiszen azt 1000 szélerőmű biztosítaná, hanem a buborékok rövid élettartama. Emiatt ugyanis talán nem maradnak fenn elég sokáig ahhoz, hogy nagy területeket hatékonyan beborítsanak.

A módszer a tavak és folyók esetében is alkalmazható lenne a párolgás csökkentésére.

Hírek, érdekességek

Rekord gyenge volt az idei atlanti hurrikánszezon
A 2013-as volt az elmúlt 30 év legkevésbé aktív hurrikánszezonja. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk az idei elvárásokat, és az azokat megcáfoló gyenge szezon okait.
Tartós fényhiány jellemzi majd október második felét is?
Az elmúlt időszakban általában országszerte erősen felhős, borult volt az ég. A tartós fényhiány miatt sokszor lehangoltabbak, fáradékonyabbak lehettünk a megszokottnál. Vajon ez várható egész októberben? A következő napok várható időjárásáról többet megtudhat, ha elolvassa cikkünket!
Derű és ború november első napján
Amíg a Dunántúlon szikrázó napsütésben telt a Mindenszentek, addig keleten egész nap szürke, lehangoló idő volt.
20 fok különbség!
Miközben keleten a köd, nyugaton kis híján a nyár volt az úr november 8-án!