Blokkoló anticiklon biztosítja a nyugodt időt az ünnepi hétvégére

A négynapos hosszú hétvégén is kitart a reggeli ködfoltokkal tarkított nyugodt idő. Szombaton várható a legmelegebb, de utána sem fogunk fázni.

Európa középső és keleti része felett egy magas nyomású képződmény épült ki, amely az előrejelzések szerint tartósan itt is marad, nyugodt időjárást biztosítva. Miközben ez a magas nyomás megakadályozza a ciklonok betörését a térségbe, Nyugat-Európában egymást érik a frontok, amelyek az anticiklon (magas nyomás) nyugati és északi peremén mozognak.

A magas nyomású képződmények mind a nyári, mind a téli félévben a nyugodt időjárásért felelnek, de másképp. Míg nyáron ez szikrázó napsütést, gyakran kánikulát jelent, addig ősszel és télen az anticiklon idején sokszor ködössé, nyirkossá válik a levegő - ilyen esetekben tud kialakulni a hideg légpárna jelensége is, amikor az egész Kárpát-medencében megülepszik a hideg, nyirkos levegő.

Az előttünk álló hosszú hétvégén azonban alapvetően kellemes időre van kilátás, bár éjszakánként gyakran ködfoltok, illetve réteges (Stratus) felhőzet képződik. Napközben ezek általában a délelőtt folyamán feloszlanak, elsősorban az Északi-középhegység térségében okozhatnak tartósabban borongós (és emiatt hideg, nyirkos) időt. Szombaton ígérkezik a legmelegebb, ekkor többnyire 20 fok felett tetőzik a hőmérséklet.

Bár vasárnaptól már hűvösebb levegő kezd beszivárogni a Kárpát-medencébe, marad az alapvetően kellemes idő - de elsősorban északon, északkeleten a köd, ködfelhő beragadhat, ami ott nyirkossá teheti a levegőt.

Hírek, érdekességek

Megvolt az első kánikulai nap Görögországban
Szombaton Kréta szigete lett kontinensünk legmelegebb pontja, ahol idén először lépte át a 30 fokot a hőmérséklet. Az enyhülés a héten hozzánk is megérkezik.
Beköszöntött a nyár Dél- és Nyugat-Európába
Franciaország és Spanyolország területén a délutáni hőmérsékletek a napokban már többfelé meghaladták a 30 fokot, beköszöntött a nyár.
A déli féltekére érkezik a tél
Míg nálunk az északnyugati határszélen élők kivételével már mindenki a már-már nyárias melegnek örül, a Föld túloldalán lassan-lassan beköszönt a tél.
Miért van még mindig tél?
Klímakutatók állítják, hogy megtalálták a választ a fenti kérdésre. Szerintük a kulcs a sarki jégtakaró kiterjedésében rejlik.