A Bakony magasabb, mint a Mátra?!

Érdekes jelenség a Kárpát-medencét napok óta megülő hideg légpárna: néha előfordul, hogy adott időben egy alacsonyabb hegycsúcs kilátszik belőle, egy magasabb pedig nem. Így volt ez ma is.

Hazánk időjárását a napok óta a Kárpát-medencében tartósan megülő hideg légpárna határozza meg. Míg hétvégén a felszín közelében szürke, borongós, helyenként ködös volt az idő egész nap, addig a legmagasabb hegycsúcsokon szikrázó napsütésnek és kék égnek örülhettek a kirándulók. Igen ám, de a hidegpárna magassága térben és időben is folyamatosan változik: ma délelőtt a ködfelhő a Dunántúlon alacsonyabban helyezkedett el, mint keleten, így fordulhatott elő, hogy a hétvégével ellentétben ma délelőtt a Dunántúli-középhegység és a Börzsöny legmagasabb csúcsai – például a Kab-hegy (599 méter), a Pilis-tető (756 méter) és a Nagy-Hideg-hegy (864 méter) – a felhők fölött voltak; míg a Mátra és a Bükk csúcsai – például a Galya-tető (964 méter) és a Kékes (1014 méter) – benne maradtak a ködfelhőben.

Az ICI Interaktív Meteorológia nagy-hideg-hegyi (balra) és galyatetői (jobbra) webkamerájának képe 2013. december 16. 11:00-kor. A Börzsöny legmagasabb csúcsa még kiemelkedik a hidegpárna sűrű, tejfehér felhőtakarója fölé, de a Mátrában lévő hegycsúcsot teljesen ellepi a ködfelhő.

 

A magyarországi kivágatú, 2013. december 16. 11:00-kor készült műholdképen jól látszik, hogy a Dunántúli-középhegység és a Börzsöny legmagasabb csúcsai kilátszanak a Kárpát-medencét ellepő felhőtakaróból, míg a Mátra és a Bükk csúcsai – noha azok magasabbak – már nem. (Forrás: sat24.com)

Hírek, érdekességek

Közeledik a vulkáni felhő
Az Izlandon a napokban kitört gleccservulkán hamu- és törmelékfelhője tovább terjeszkedik Európa fölött, káoszt okozva a reptereken. Ferihegyen pénteken több mint 40 járatot töröltek, és este 7 órától 24 órás légtérzárat rendeltek el.
Élelmiszerhiányt okozhat Nepálban a klímaváltozás
A globális klímaváltozás és a gabonatermesztésre kifejtett hatásainak következtében nepáli emberek millióinak élelmiszerkészletei kerülhetnek veszélybe.
Eyjafjöll: a természetes CO2-gyár
Az izlandi Eyjafjöll vulkán naponta mintegy 150-300 ezer tonna CO2-ot lövell a légkörbe, ami egy kis vagy közepes méretű európai gyár kibocsátásának felel meg.
A vulkáni por lenne a megoldás?
A brit Royal Society az utóbbi időben nagy energiákat fordít vulkánkitörések szimulációjára, ugyanis a klímaváltozás problémájának egy lehetséges megoldását a vulkáni hamu hőmérséklet-csökkentő hatásában látják.