Az elmúlt 100 évben alig esett ennyi eső júliusban - összefoglaló az idei nyárról

A 2014. évi nyár ugyan igencsak szűkölködött hőmérsékleti szélsőértékekben, de azért idén sem maradtunk kirívó, extrém események nélkül a nyáron – ezek azonban leginkább a csapadékmennyiségekhez voltak köthetőek: az elmúlt 100 év egyik legcsapadékosabb júliusát éltük meg.

A hőmérsékleti adatokat böngészve a legszembetűnőbb az idei nyáron az volt, hogy a legmelegebb hónapnak gyakorlatilag az egész országban a június bizonyult - holott a sokéves átlagok szerint ez a hónap egyértelműen a július, utána pedig az augusztus következik. Idén azonban az ICI Interaktív meteorológia mérőhálózatának összes (!) állomásán júniusban mértük a napi maximumhőmérsékletek legnagyobb évszakos (nyári) értékeit. Az ICI mérései szerint júniusban 34,4, júliusban 34,0, míg augusztusban 33,1 fok volt a napi maximumhőmérsékletek havi legnagyobb értékének országos átlaga. Azonban az idei nyári maximumhőmérsékletek átlagosan 2-6 fokkal voltak alacsonyabbak, mint 2013-ban.

Idén nyáron az ICI műszerei a legmagasabb napi maximumhőmérsékleti értéket 2014. június 10-én, Csongrádon regisztrálták, 36,4 fokot. Ezt éppen az idei egyetlen „igazi" hőhullámban mértük. Június 7-12 között ugyanis majdnem egy héten keresztül országos átlagban 30 fok felett alakultak a napi maximumhőmérsékletek. Budapesten 2014. június 8-9-10-én, hátom egymást követő napon is megdőlt a napi hőmérsékleti rekord. Tavaly, 2013-ban Békésszentandráson 37,4 fok volt az évszakos legnagyobb napi maximumhőmérséklet.

Napi maximumhőmérsékletek legnagyobb értékei 2014. június 1-30. között az ICI Interaktív Meteorológia mérései alapján. A június 1-augusztus 31. közötti időszakra - azaz az egész nyárra - vonatkozó értékek gyakorlatilag minden állomáson megegyeznek az itt látottakkal. A legmagasabb hőmérsékletet még a nyár legelején, 2014. június 10-én mértük Csongrádon: 36,4 fokot.

A napi minimumhőmérsékleteket tekintve „visszaállt a világ rendje", az idei nyáron általában júliusban mértük a legmagasabb napi minimumhőmérsékleti értékeket, azaz ebben a hónapban voltak a legenyhébbek az éjszakák. A napi minimumhőmérsékletek havi legkisebb értékének országos átlaga júniusban 9,7, júliusban 11,8, augusztusban 9,7 fok volt. A napi minimumhőmérsékletek évszakos legkisebb értékének országos átlaga 8,5 foknak bizonyult, ez nem mutat számottevő eltérést a tavaly mért értékektől. A napi minimumhőmérsékletek tekintetében a 2013-mas évhez viszonyítva június hasonló, július enyhébb, míg augusztus jóval hűvösebb volt.

Júniusban és augusztusban is Tarnaleleszen (5,3, illetve 4,9 fok) mértük a legalacsonyabb napi minimumhőmérsékleti értékeket, utóbbi érték egyben az idei nyár legalacsonyabb napi minimumhőmérsékleti értéke is volt, ezt 2014. augusztus 28-ra virradó éjszaka regisztrálta az ICI műszere. Érdekességként megemlítjük, hogy ez a mátraaljai település igen közel fekszik a „Magyarország hidegponja"-ként is ismert, az országos minimumhőmérsékleti rekordok többségéért felelős Zabarhoz.

Napi minimumhőmérsékletek legalacsonyabb értékei 2014. június 1-augusztus 31. között az ICI Interaktív Meteorológia mérései alapján. A legalacsonyabb hőmérsékletet 2014. augusztus 28-án hajnalban, Tarnaleleszen mértük. 4,9 fokot.

 

A napi átlaghőmérsékletek tekintetében három dolgot érdemes megemlíteni. Egyrészt az idei nyár átlagosan 1-3 fokkal volt hűvösebb, mint a 2013-mas. Másrészt az idei nyáron az átlaghőmérsékleteket tekintve már július bizonyult a legmelegebb hónapnak, 22,5 fokos országos havi átlaghőmérséklettel (június: 20,3, augusztus: 21,2, az évszakos átlag 20,9 fok volt). Ez a sokéves átlag körüli, vagy kevéssel a fölötti értékeket jelent, azaz a 2014-es nyarat átlagosnak mondhatjuk. Jól jellemzi az évszak hőmérsékleti kiegyenlítettségét, hogy ezen a nyáron a napi országos legkisebb minimumhőmérséklet rekordja csak egyetlen napon dőlt meg: augusztus 18-án hajnalban Zabaron 4,9 fokig csökkent a hőmérséklet (az előző csúcs 2013-ban 5,7 fok volt). A napi országos legnagyobb maximumhőmérséklet rekordja pedig egyetlen nap sem dőlt meg, igaz, Budapesten a június eleji hőhullámban – ahogy fentebb már említettük – három egymás követő napon is megdőlt a napi maximumhőmérsékelti rekord.

Napi átlaghőmérsékletek átlagos értékei 2014. június 1-augusztus 31. között az ICI Interaktív Meteorológia mérései alapján.

 

Az idei nyár tehát nem a hőmérsékleti szélsőértékekről lesz híres - sokkal inkább a csapadékmennyiségekről. Júniusban az országos átlagos csapadékmennyiség az ICI mérései szerint 33,7 milliméter volt. Ez a sokéves átlag - ami nagyjából 70 milliméter - kevesebb, mint fele! Idén tehát, a sokéves átlaggal ellentétben egészen biztosan nem június lesz az év legcsapadékosabb hónapja. Júliusban ugyanis az ICI által mért országos átlag 78,1 milliméter volt, amely a 60 milliméteres sokéves átlag 130%-a. Ezzel az idei volt az elmúlt száz év egyik legcsapadékosabb júliusa. Az átlagoshoz képest legcsapadékosabb hónapnak azonban augusztus bizonyult, a maga 72,9 milliméteres országos átlagával (a sokéves átlag 55 milliméter). Itt viszont fontos megjegyeznünk a következőt: ez az országos átlag Zalakaros állomás nélkül jóval kevesebbnek adódik. Ugyanis Zalakaroson - amely az ICI egyik legújabb meteorológiai állomása - augusztusban egyetlen hónap alatt 270 milliméternyi csapadékot mértünk! Júniusban Szentgotthárdon volt a legtöbb csapadék (79,3 mm), júliusban pedig több állomásunkon is - Szentgotthárd, Fertőszentmiklós, Budapest XVIII. kerület és Békésszentandrás - 150 milliméternyi, vagy kevéssel több csapadék esett. Az egész évszakot tekintve Szentgotthárdon mértük a legtöbb csapadékot, 358,5 millimétert - ez egybeesik azzal a ténnyel, hogy az Alpokalja hazánk legcsapadékosabb területe. A csapadékösszegek tekintetében - a nyári évszakban egyáltalán nem meglepő módon - hatalmas területi eltérések voltak az ország különböző pontjai között. Ennek oka nem más, hogy a csapadék döntő hányada konvektív volt, azaz lokálisan, kisebb területeken esett egyszerre nagymennyiségű csapadék, tartós, az ország nagy részére kiterjedő esőzések nem voltak.

Az ICI Interaktív Meteorológia mérőállomásai által 2014. június1-augusztus 31. között mért csapadékösszeg-értékek. Fontos megjegyezni, hogy ezen a térképen nem szerepel Zalakaros, ahol csak augusztusban mintegy 270 milliméternyi csapadék esett...

 

S hogy milyen lesz az idei ősz, az átlagosnál melegebb, netán csapadékosabb? Egy biztos: Zalakaroson szeptember első hetében már 140 milliméternyi csapadék esett, és hol vannak még az igazán esős novemberi napok...

Az időjárás emberi szervezetre gyakorolt hatásáról bővebben a Meteo Klinika humánmeteorológiai portálon olvashat.

Hírek, érdekességek

CO2-csapdaként működhetnek a mélytengeri árkok
Az utóbbi időben felerősödött a klímaváltozás következményeinek felmérése iránti igény. A klímaváltozás a Kárpát-medencében is egyre érzékelhetőbben borítja fel az évszakok megszokott rendjét, egyre több anomáliát tapasztalunk. Emellett egyre több az extrém időjárási helyzet is. Ezek egészségügyi következményei egyre erősebben érzékelhetők. A Meteo Klinikán is tapasztaljuk, hogy egyre több embernél jelentkeznek a fokozott időjárás-érzékenység tünetei, és egyre erősebbek a tapasztalt panaszok. Ezért a Meteo Klinikán áttekintjük a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, melyeket cikksorozatunkban teszünk közzé.
Az olvadó permafroszt gyorsítja a klímaváltozást
Az utóbbi időben felerősödött a klímaváltozás következményeinek felmérése iránti igény. A klímaváltozás a Kárpát-medencében is egyre érzékelhetőbben borítja fel az évszakok megszokott rendjét, egyre több anomáliát tapasztalunk. Emellett egyre több az extrém időjárási helyzet is. Ezek egészségügyi következményei egyre erősebben érzékelhetők. A Meteo Klinikán is tapasztaljuk, hogy egyre több embernél jelentkeznek a fokozott időjárás-érzékenység tünetei, és egyre erősebbek a tapasztalt panaszok. Ezért a Meteo Klinikán áttekintjük a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, melyeket cikksorozatunkban teszünk közzé.
Az évgyűrűk tükrözik a civilizációk fénykorát és hanyatlását
Az utóbbi időben felerősödött a klímaváltozás következményeinek felmérése iránti igény. A klímaváltozás a Kárpát-medencében is egyre érzékelhetőbben borítja fel az évszakok megszokott rendjét, egyre több anomáliát tapasztalunk. Emellett egyre több az extrém időjárási helyzet is. Ezek egészségügyi következményei egyre erősebben érzékelhetők. A Meteo Klinikán is tapasztaljuk, hogy egyre több embernél jelentkeznek a fokozott időjárás-érzékenység tünetei, és egyre erősebbek a tapasztalt panaszok. Ezért a Meteo Klinikán áttekintjük a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, melyeket cikksorozatunkban teszünk közzé.
Újra itt a kánikula
A héten a Kárpát-medence területére megérkezik az idei második hőhullám, melynek köszönhetően a hétvégén már 32, 35 között várhatóak a maximum hőmérsékletek.