Algák szedik áldozataikat Franciaországban

Az észak-francia partokon már több tucat vaddisznó pusztult el rejtélyes körülmények között. Toxikus algákra gyanakszanak a hatóságok.

Franciaország északnyugati részén, a Bretagne-félszigetet övező partvidéken tömegesen ütötték fel fejüket olyan algák, amelyek potenciálisan megmérgezik a levegőt. Júliusban eddig már összesen 31 vaddisznó tetemet találtak a környező strandokon, és noha a vizsgálatok még zajlanak, azt már kiderítették, hogy halálukat nem vízbe fulladás vagy betegség okozta. A partokat lezárták a strandolók és turisták elől - rájuk lépve ugyanis a rothadó algákból nagy mennyiségű toxin szabadulhat fel.


Vaddisznó tetem Bretagne egyik partszakaszán az algák között. Eyges feltételezések szerint az okozhatta halálukat, hogy ittak az algák által szennyezett tengervízből.
(fotó: guardian.co.uk, AFP/Damien Meyer)

A helyi hatóságok közlése szerint a tengervízben talált kék-zöld alga (cianobaktérium) koncentrációja meghaladta az egészségügyi határértéket, de a veszélyes szint alatt maradt. Szakértők szerint a halálos algák elszaporodásának hátterében a helyi sertés- és juhfarmok, valamint tehenészetek túlzott mértékű műtrágyahasználata áll. Ezek nitrogéntartalma ugyanis a vízfolyások révén bekerül a tengeröblökbe, ahol egyrészt tápanyagot biztosítanak az algák számára, másrészt a partra került és rothadásnak indult alga a vízben oldott nitrogénnel elegyedve kénhidrogén gázt bocsát ki. A kénhidrogén emberre és állatra egyaránt veszélyes, rendkívül mérgező gáz, szaga a záptojáséhoz hasonlít. Belélegezve perceken belül halált okozhat.

Franciaországban már évtizedek óta gondot okoz az algák jelenléte, most azonban szokatlanul nagy mennyiségben tűntek fel, amihez a különösen meleg nyárkezdet is hozzájárulhatott.

2009-ben egy ember, aki az algák eltakarításánál segédkezett, olyan súlyos mérgezést szenvedett, hogy egy hétre kómába esett, majd meghalt. Egy másik ember, aki a tengerparton lovagolt, szintén eszméletét vesztette, a lova pedig elpusztult ugyanazon a nyáron.

Az algák mindemellett a tengeri élővilágot is veszélyeztetik, hiszen elhasználják az oxigént, így a halak, rákok, kagylók és más élőlények az oxigénhiányos környezetben elpusztulnak, a madarak pedig nem jutnak táplálékhoz a sűrű algaszőnyeg miatt.

Hírek, érdekességek

Sarkvidéki hideg és szélvihar érkezik szerda reggelre
Markáns változás előtt áll időjárásunk, a következő napokban végérvényesen beköszönt az "igazi" ősz, véget érnek az enyhe, késő nyárias napok. Keddre és szerdára virradóra is hidegfront érkezik térségünkbe, utóbbi mögött ráadásul sarkvidéki eredetű, jóval hidegebb légtömeg érkezik, az utána napokig erős, a Dunántúlon viharossá fokozódó szél miatt pedig extrém alacsony lesz a hőérzet. Hétvégére pedig talaj menti fagyok jöhetnek, sőt, néhol 2 méteren is kevéssel 0°C alá süllyedhet hajnalra a hőmérséklet. A hidegfrontok természetesen szervezetünket is rendkívül megterhelik, cikkünkben azt is elmondjuk, hogyan készülhet fel erre.
Hétfőn is tomboltak a zivatarok
A vasárnapi égzengés után hétfőn napközben is megjelentek a konvektív csapadékot adó zivatarcellák. Intenzitásuk némiképp alulmúlja a vasárnapit, a főváros ismét elázott.
Enyhülő időben romlik a figyelem
Október második hetében lassú enyhülés veszi kezdetét térségünkben. Növekszik a napi hőingás mértéke, a melegfront jellegű időben pedig sokak körében csökken a figyelem, romlik a koncentrálóképesség. Humánmeteorológia.
Talajmenti faggyal kezdődik a csillagászati ősz
2014. szeptember 23-án, hajnalban beköszöntött a csillagászati ősz. Ezzel együtt időjárásunk is egyértelműen ősziesre fordult, hiszen a szeles 23-át követően a 24-re virradó éjszaka többfelé számíthatunk talajmenti fagyra. Cikkünkben humánmeteorológiai tanácsokat is olvashat!