Afrikai forróság érkezik Európába

Forró, száraz légtömeg árasztja el Európát az elkövetkező időszakban. A legnagyobb forróságra Ibériában lehet számítani, de nálunk is visszatér a nyári hőség.

Az elkövetkező napokban Európa felett egy ún. meleg gerinc
épül ki, amely teret enged a forró, afrikai levegőnek. Ha a műholdképre
tekintünk, már most is láthatjuk, hogy Dél- és Közép-Európa felett szinte alig
van felhő, miközben egy markáns ciklon örvénylik a kontinens nyugati részei
felett, Kelet-Európában pedig még mindig egy hidegcsepp okoz borús időt - ezek a
napokban fokozatosan feltöltődnek. A szaharai eredetű levegő közben dél felől
egyre északabbra nyomul, ahogy egy magas nyomású képződmény épül ki a kontinens
középső részein - a melegedés már elkezdődött.


A Sat24.com műholdfelvétele

Különösen forró lesz az idő Ibériában, ahol akár bőven 40
fok feletti hőmérsékletek is előfordulhatnak majd - egyébként már jelenleg is
gyakran 30-35 fokot mérnek a térségben. Franciaország déli területein is mutathatnak
majd 40 fokot vagy a feletti értékeket a hőmérők - a délkeleti tájakon már most is hőség jellemző. Németországban az év legforróbb
napjaira figyelmeztetnek. A melegből a Kárpát-medencébe is jut: a hosszú
hétvégén nálunk is egyre többfelé emelkedik 30 fok fölé a hőmérséklet, a jövő
hét elején pedig a 35 fokot is elérheti a csúcsérték - felhő pedig alig lesz az
égen.

Hírek, érdekességek

Megvolt az első kánikulai nap Görögországban
Szombaton Kréta szigete lett kontinensünk legmelegebb pontja, ahol idén először lépte át a 30 fokot a hőmérséklet. Az enyhülés a héten hozzánk is megérkezik.
Beköszöntött a nyár Dél- és Nyugat-Európába
Franciaország és Spanyolország területén a délutáni hőmérsékletek a napokban már többfelé meghaladták a 30 fokot, beköszöntött a nyár.
A déli féltekére érkezik a tél
Míg nálunk az északnyugati határszélen élők kivételével már mindenki a már-már nyárias melegnek örül, a Föld túloldalán lassan-lassan beköszönt a tél.
Miért van még mindig tél?
Klímakutatók állítják, hogy megtalálták a választ a fenti kérdésre. Szerintük a kulcs a sarki jégtakaró kiterjedésében rejlik.