80 centi hó hullott a Föld legszárazabb helyén

Az Atacama-sivatag a Föld egyik legszárazabb pontja. A napokban azonban két évtizede nem látott havazást tapasztaltak a térségben, helyenként 80 centi hó hullott.

Az intenzív havazást egy hidegfront okozta, amely szokatlan hideggel is járt. Chile fővárosában, Santiagoban szerdán mindössze mínusz 8,5 fokot mutattak a hőmérők, holott a téli hónapok (július-augusztus) alatt az átlagos minimum hőmérséklet is csupán 2-4 fok, és extrém estekben szokott kevéssel fagypont alá csökkenni.

A hirtelen jött télben a hóvastagság helyenként a 80 centit is elérte, amire 20 éve nem volt példa. Több út járhatatlanná vált, és járművek tucatjai akadtak el a hóban. A front Argentína és Uruguay fölött is áthaladt.


(irish weather online)

Az Atacama-sivatag közel 1000 km hosszan nyúlik el egy keskeny sávban Chile és Peru területén. Az éves csapadékösszeg bőven 50 mm alatt marad, egyes meteorológiai állomásokon csupán 1-3 mm-t regisztrálnak évente, de vannak olyan helyek is, ahol emberemlékezet óta nem láttak esőt. A térség az világ egyik legszárazabb sivataga, ami egyrészt annak köszönhető, hogy a nyugat felől érkező nedves légtömegeket a partok mentén húzódó hegyvonulatok felfogják, és ott hullik ki belőlük a csapadék. Keletről szintén hegyvidék, az Andok határolja, így igen ritka a csapadék a közrezárt területeken. A szárazsághoz az is hozzájárul, hogy az itt elhaladó hideg Humboldt-áramlat miatt a partok közelében szinte állandó a hőmérsékleti inverzió, ami megakadályozza a nedvesség továbbhaladását a sivatag felé.

Hírek, érdekességek

frontérzékenység és időjárás
Frontérzékenységtől szenved az emberek több, mint 70%-a, 30%, aki időjárásbeteg.
Reggel hűvös van, majd kisüt a nap, gyors felmelegszik a levegő és délutánra már kellemes a hőmérséklet – gyakran ez a forgatókönyv.
Lesújtó szürkeség…
A napot már régóta nem láttuk. Reggel kinézünk az ablakon, szürkeség van és köd, ami alapvetően meghatározza az aznapi hangulatunkat.
Jégbe zárt tudás
Ha több ezer évet visszautazhatnák az időben, akkor megbizonyosodhatnánk arról, hogy Földünk éghajlata folyamatosan változik. Mivel erre a tudomány nem képes, ezért maradnak a közvetett bizonyítékok. Lássuk, milyen úton-módon utaznak az időben a tudósok!