80 centi hó hullott a Föld legszárazabb helyén

Az Atacama-sivatag a Föld egyik legszárazabb pontja. A napokban azonban két évtizede nem látott havazást tapasztaltak a térségben, helyenként 80 centi hó hullott.

Az intenzív havazást egy hidegfront okozta, amely szokatlan hideggel is járt. Chile fővárosában, Santiagoban szerdán mindössze mínusz 8,5 fokot mutattak a hőmérők, holott a téli hónapok (július-augusztus) alatt az átlagos minimum hőmérséklet is csupán 2-4 fok, és extrém estekben szokott kevéssel fagypont alá csökkenni.

A hirtelen jött télben a hóvastagság helyenként a 80 centit is elérte, amire 20 éve nem volt példa. Több út járhatatlanná vált, és járművek tucatjai akadtak el a hóban. A front Argentína és Uruguay fölött is áthaladt.


(irish weather online)

Az Atacama-sivatag közel 1000 km hosszan nyúlik el egy keskeny sávban Chile és Peru területén. Az éves csapadékösszeg bőven 50 mm alatt marad, egyes meteorológiai állomásokon csupán 1-3 mm-t regisztrálnak évente, de vannak olyan helyek is, ahol emberemlékezet óta nem láttak esőt. A térség az világ egyik legszárazabb sivataga, ami egyrészt annak köszönhető, hogy a nyugat felől érkező nedves légtömegeket a partok mentén húzódó hegyvonulatok felfogják, és ott hullik ki belőlük a csapadék. Keletről szintén hegyvidék, az Andok határolja, így igen ritka a csapadék a közrezárt területeken. A szárazsághoz az is hozzájárul, hogy az itt elhaladó hideg Humboldt-áramlat miatt a partok közelében szinte állandó a hőmérsékleti inverzió, ami megakadályozza a nedvesség továbbhaladását a sivatag felé.

Hírek, érdekességek

Az évgyűrűk tükrözik a civilizációk fénykorát és hanyatlását
Az utóbbi időben felerősödött a klímaváltozás következményeinek felmérése iránti igény. A klímaváltozás a Kárpát-medencében is egyre érzékelhetőbben borítja fel az évszakok megszokott rendjét, egyre több anomáliát tapasztalunk. Emellett egyre több az extrém időjárási helyzet is. Ezek egészségügyi következményei egyre erősebben érzékelhetők. A Meteo Klinikán is tapasztaljuk, hogy egyre több embernél jelentkeznek a fokozott időjárás-érzékenység tünetei, és egyre erősebbek a tapasztalt panaszok. Ezért a Meteo Klinikán áttekintjük a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, melyeket cikksorozatunkban teszünk közzé.
CO2-csapdaként működhetnek a mélytengeri árkok
Az utóbbi időben felerősödött a klímaváltozás következményeinek felmérése iránti igény. A klímaváltozás a Kárpát-medencében is egyre érzékelhetőbben borítja fel az évszakok megszokott rendjét, egyre több anomáliát tapasztalunk. Emellett egyre több az extrém időjárási helyzet is. Ezek egészségügyi következményei egyre erősebben érzékelhetők. A Meteo Klinikán is tapasztaljuk, hogy egyre több embernél jelentkeznek a fokozott időjárás-érzékenység tünetei, és egyre erősebbek a tapasztalt panaszok. Ezért a Meteo Klinikán áttekintjük a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, melyeket cikksorozatunkban teszünk közzé.
Az olvadó permafroszt gyorsítja a klímaváltozást
Az utóbbi időben felerősödött a klímaváltozás következményeinek felmérése iránti igény. A klímaváltozás a Kárpát-medencében is egyre érzékelhetőbben borítja fel az évszakok megszokott rendjét, egyre több anomáliát tapasztalunk. Emellett egyre több az extrém időjárási helyzet is. Ezek egészségügyi következményei egyre erősebben érzékelhetők. A Meteo Klinikán is tapasztaljuk, hogy egyre több embernél jelentkeznek a fokozott időjárás-érzékenység tünetei, és egyre erősebbek a tapasztalt panaszok. Ezért a Meteo Klinikán áttekintjük a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, melyeket cikksorozatunkban teszünk közzé.
Így születik egy zivatar
A Kárpát-medencét kitöltő, rendkívül forró légtömegben pénteken úgynevezett hőzivatarok alakultak ki. Az alábbi videón a szombathelyi kameránk felvétele látható, ami épp egy zivatar születését örökítette meg.