2050-re eltűnhetnek a Pireneusok gleccserei

Egy spanyol kutatócsoport állítása szerint, a Pireneusokban található 21 gleccser mindegyike eltűnhet 2050-re, a globális felmelegedés következtében.

A hőmérséklet folyamatos emelkedése, arra enged következtetni, hogy a Pireneusokban található 21 gleccser mindegyik elolvadhat még 2050 előtt, állítják a spanyol kutatók.

A kutatás vezetője, a Catabria Egyetem professzora, Juan Gonzalez Trueba elmondása szerint a magas hegységek időjárása reagál legérzékenyebben a klíma és a környezet megváltozására. Az olvadó gleccserek egyértelmű jelei annak, hogy a klímaváltozás egy jelenleg zajló, létező probléma.

A Catabria Egyetem kutatói Spanyolország három nagy hegységét vizsgálták, a spanyol francia határon húzódó Pireneusokat, az ország északi részén található Picos de Európa hegységet és a Dél-Spanyolországban található hegyláncot, a Sierra Nevadát.

1880 és 1980 között az Ibériai-félszigeten legkevesebb 94 gleccser olvadt el. 1980-tól napjainkig pedig újabb 17 gleccserrel lett szegényebb a környék.

1990-től a gyors olvadás miatt Spanyolország kisebb gleccserei mára már teljesen eltűntek, és a nagyobbaknak is 50-60 százalékkal csökkent a területük. Az Ibériai-félszigeten jelenleg már csak a Pireneusokban találhatók gleccserek.

Európa legdélibb gleccserei a Sierra Nevadában voltak, amelyek azonban a 20. század elejére teljesen eltűntek. A Picos de Európa gleccserei is hasonlóan jártak, mára már teljesen elolvadtak.

Spanyolország gleccserei az 1300 és 1860 közötti úgynevezett kis jégkorszak idején keletkeztek, ezen belül is leggyorsabban 1645 és 1710 között növekedtek.

A spanyol kutatók eredményei szerint a Pireneusok gleccsereinek olvadása nem teljesen új keletű jelenség, a kisebb gleccserek olvadása már az 1750-ben és a 19. század elején is megfigyelhető volt.

Hírek, érdekességek

„Még nyílnak a völgyben a kerti virágok…”
Ha Petőfi Sándor a fenti sorral kezdődő Szeptember végén című versét az idei évben írta volna meg, akkor a szeptember helyett írhatott volna akár októbert is – idén ősszel már nem először nyíltak ki a tavaszi virágok.
Tájfun sújtotta Japánt is
Az idei, a Csendes-óceán nyugati medencéjében igen aktív tájfunszezonban nem a Wipha nevű trópusi ciklon volt az első – és feltehetőleg nem is az utolsó –, amely heves szélviharokkal és özönvízszerű esőzéssel sújtotta Japánt.
Christian Északnyugat-Európában tombol
Évek óta nem látott vihar söpör végig Európa északnyugati részén. Főként az orkán erejű, helyenként 180-190 km/órás lökésekkel járó szél okoz komoly károkat az Északi-tenger partján fekvő országokban.
Történelmi vihar a Fülöp-szigeteken
A Fülöp-szigetek történetének legsúlyosabb vihara lett a Haiyan nevű szupertájfun. A több, mint 300 km/órás széllökésekkel érkező trópusi ciklon miatt becslések szerint eddig több mint ezren haltak meg.