Ökológiai katasztrófát okozott a vörösiszap

Az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb környezeti katasztrófájának lehettünk szemtanúi alig egy hete, amikor a Magyar Alumínium Zrt. ajkai timföldgyárának vörösiszap-tárolója átszakadt. A katasztrófa már 9 emberéletet követelt, óriási pusztítást okozott.

2010. október 4-én az ajkai timföldgyár vörösiszap-tárolójának gátja átszakadt, és közel egymillió köbméter erősen lúgos iszapáradat öntötte el a környező településeket. A legsúlyosabb károkat Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely szenvedte el: Kolontáron helyenként 2 méter magasan hömpölygött az ár. Sokan kerültek kórházba égési sérülésekkel, és az iszap-katasztrófa mindeddig már kilenc halálos áldozatot is követelt.

A személyi és anyagi károk mellett ökológiai csapás érte a természetet is.

A lúgos szennyeződés elárasztotta a Torna patakot és a Marcal folyót, ezek élővilága a környezeti sokk hatására teljesen kipusztult. A katasztrófát követően a Marcal vizének pH-értéke 12 körül alakult, az élővilág viszont nem visel el 9-nél erősebb lúgosságot.

A pH az oldatok kémhatását fejezi ki egy logaritmikus skálán, ami1-14-ig terjed. A tiszta víz 7-es pH-jú, a savas közegeket ennél kisebb, a lúgosakat nagyobb pH jellemzi. Mivel logaritmikus a skála, egységnyi változás tízszeres eltérést jelent a kémhatásban.

A Marcal után a lúggal szennyezett víz rövidesen a Rábát és a Duna főgát is elérte, itt azonban bár halpusztulások előfordultak, komolyabb károkat már nem okozott a szennyeződés, egyrészt a hígulásnak, másrészt a gipsszel és ecetsavval történő közömbösítésnek köszönhetően.

A folyóvizek mellett a talaj is nagymértékben szennyeződött. A földeken szétterülő iszap lúgtartalmánál fogva elpusztítja a talajlakó mikroorganizmusokat, gombákat, növényeket, de az állatokat is. A megoldás a talajcsere lehet, bár a föld idővel regenerálódhat: az iszappal elöntött felszín idővel erodálódni, szikesedni kezd, amin a szél által odasodort mikroorganizmusok már meg tudnak telepedni, és az élet lassan ismét benépesíti a földet. Mindez azonban hosszú éveket vesz igénybe.

Mit takar a vörösiszap kifejezés?

A vörösiszap a timföldgyártás során nagy mennyiségben keletkezik, számos nehézfémet, köztük ólmot tartalmaz. Annak a folyamatnak a mellékterméke, amelynek a során az alumínium ércéből, a bauxitból kivonják az alumínium-tartalmat nátrium-hidroxid segítségével. Az oldhatatlan anyagok egy rozsdavörös, iszapsűrűségű anyaggá állnak össze. Ez a vörösiszap, mely rendkívül mérgező és erősen maró hatású anyag, 13-as pH-val rendelkezik.

Szembe kerülve rövid idő alatt vakságot okoz, lenyelve a szájüreget és a nyelőcsövet marja ki. A bőrre kerülve pillanatok alatt feloldja a bőrt takaró vékony zsírréteget, majd a bőr rétegeit is. Ez erős égő, maró érzéssel jár, nagyon fájdalmas. Kismértékben radioaktív hatású is, ami akkor okozhat problémát, ha az iszap kiszárad és por formájában a légzőszervekbe jut.

Hírek, érdekességek

Zivatarok augusztus elején is
Augusztus első hétvégéje meglehetősen változékony időt hozott. A szombati fővárosi felhőszakadás utána vasárnap délután először a Balaton környékén észleltünk vonalba rendeződött zivatarokat, később a Mátrában fejlődtek intenzív csapadékot adó gomolyfelhők, amiket meg is örökített egyik kameránk. A következő hét elején sem nyugodott meg a légkör: hétfőre virradó éjszaka egy zivataros csapadéktömb okozott sokfelé jelentős csapadékot a középső országrészben.
Itt az újabb hőhullám!
Július első hétvégéjén ismét beköszönt a kánikula: idén már másodszor, több napon keresztül tartós hőségre számíthatunk, amely a szervezetünket is igénybe veszi.
Leszakadt az ég Pesten!
Szombaton estefelé óriási felhőszakadás zúdult Budapest északi részére. Az ICI Interaktív Meteorológia XVIII. kerületben kihelyezett mérőállomásának kamerája megörökítette, ahogy valósággal "leszakad az ég" a városrész felett, miközben Pest más részein csontszárazak maradtak az utak.
Tavasz ilyenkor, novemberben?!
Ugyan csak képletesen, de a címben feltett kérdésre a válasz: igen! November elején ugyanis az átlagosnál több – 5-én, szerdán akár 10! – fokkal enyhébb idő várható hazánkban, és a hét második felében fölénk húzódó frontzóna sem hoz jelentős lehűlést. Ez a szokatlan idő természetesen szervezetünkre is hatással van, a következő napokban elsősorban fáradékonyságra és fejfájásra panaszkodhatunk. Cikkünkből az is kiderül, hogyan enyhíthetjük ezeket a hatásokat.