Ökológiai katasztrófát okozott a vörösiszap

Az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb környezeti katasztrófájának lehettünk szemtanúi alig egy hete, amikor a Magyar Alumínium Zrt. ajkai timföldgyárának vörösiszap-tárolója átszakadt. A katasztrófa már 9 emberéletet követelt, óriási pusztítást okozott.

2010. október 4-én az ajkai timföldgyár vörösiszap-tárolójának gátja átszakadt, és közel egymillió köbméter erősen lúgos iszapáradat öntötte el a környező településeket. A legsúlyosabb károkat Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely szenvedte el: Kolontáron helyenként 2 méter magasan hömpölygött az ár. Sokan kerültek kórházba égési sérülésekkel, és az iszap-katasztrófa mindeddig már kilenc halálos áldozatot is követelt.

A személyi és anyagi károk mellett ökológiai csapás érte a természetet is.

A lúgos szennyeződés elárasztotta a Torna patakot és a Marcal folyót, ezek élővilága a környezeti sokk hatására teljesen kipusztult. A katasztrófát követően a Marcal vizének pH-értéke 12 körül alakult, az élővilág viszont nem visel el 9-nél erősebb lúgosságot.

A pH az oldatok kémhatását fejezi ki egy logaritmikus skálán, ami1-14-ig terjed. A tiszta víz 7-es pH-jú, a savas közegeket ennél kisebb, a lúgosakat nagyobb pH jellemzi. Mivel logaritmikus a skála, egységnyi változás tízszeres eltérést jelent a kémhatásban.

A Marcal után a lúggal szennyezett víz rövidesen a Rábát és a Duna főgát is elérte, itt azonban bár halpusztulások előfordultak, komolyabb károkat már nem okozott a szennyeződés, egyrészt a hígulásnak, másrészt a gipsszel és ecetsavval történő közömbösítésnek köszönhetően.

A folyóvizek mellett a talaj is nagymértékben szennyeződött. A földeken szétterülő iszap lúgtartalmánál fogva elpusztítja a talajlakó mikroorganizmusokat, gombákat, növényeket, de az állatokat is. A megoldás a talajcsere lehet, bár a föld idővel regenerálódhat: az iszappal elöntött felszín idővel erodálódni, szikesedni kezd, amin a szél által odasodort mikroorganizmusok már meg tudnak telepedni, és az élet lassan ismét benépesíti a földet. Mindez azonban hosszú éveket vesz igénybe.

Mit takar a vörösiszap kifejezés?

A vörösiszap a timföldgyártás során nagy mennyiségben keletkezik, számos nehézfémet, köztük ólmot tartalmaz. Annak a folyamatnak a mellékterméke, amelynek a során az alumínium ércéből, a bauxitból kivonják az alumínium-tartalmat nátrium-hidroxid segítségével. Az oldhatatlan anyagok egy rozsdavörös, iszapsűrűségű anyaggá állnak össze. Ez a vörösiszap, mely rendkívül mérgező és erősen maró hatású anyag, 13-as pH-val rendelkezik.

Szembe kerülve rövid idő alatt vakságot okoz, lenyelve a szájüreget és a nyelőcsövet marja ki. A bőrre kerülve pillanatok alatt feloldja a bőrt takaró vékony zsírréteget, majd a bőr rétegeit is. Ez erős égő, maró érzéssel jár, nagyon fájdalmas. Kismértékben radioaktív hatású is, ami akkor okozhat problémát, ha az iszap kiszárad és por formájában a légzőszervekbe jut.

Hírek, érdekességek

trópusi táj
Meglepő, hogy honnan származik a szennyező műanyagok nagy arány a természetben! Nem is hinnénk, hogy a ruházatunk használatával is szennyezzük a környezetet!
Csernobil_alhir_sugarzas
Rémisztő hírek terjengnek a világhálón, miszerint a mai napon a csernobili erdőtűz porfelhője elérheti hazánkat. Ebben a cikkben leírjuk, hogy mi igaz ebből a hírből.
HUSVET_IDOJARAS
Javában zajlik a tavasz 20 fok feletti hőmrsékleti értékeket mérhetünk országszerte. Sajnos nem sokáig örülhetünk, ugyanis a jövő hét elején jeletős változás jön! Az idei húsvéti locsolást az időjárás biztosítja!
Jégbe zárt tudás
Ha több ezer évet visszautazhatnák az időben, akkor megbizonyosodhatnánk arról, hogy Földünk éghajlata folyamatosan változik. Mivel erre a tudomány nem képes, ezért maradnak a közvetett bizonyítékok. Lássuk, milyen úton-módon utaznak az időben a tudósok!