Éghajlatváltozás és ultraibolya sugárzás

Egy nemrégiben napvilágot látott cikk szerzői szerint az éghajlatváltozás hatására meg fog változni az ózon földi eloszlása. Ennek következtében a déli féltekén várhatóan erősödni, míg az északi féltekén csökkenni fog az ultraibolya sugárzás.

A XXI. század végére az Antarktisz felett az UV sugárzás erőssége akár 20 százalékkal is megnövekedhet, miközben az átlagos érték Skandinávia, Szibéria és Kanada északi területein közel 10 százalékkal csökkenhet.

A változások komoly egészségügyi problémákat okozhatnak, hiszen az erős ultraibolya sugárzás növeli a bőrrák és a szürkehályog kialakulásának kockázatát, ugyanakkor a túl alacsony sugárzás D-vitamin hiányhoz vezethet.

Az ózonréteg három-atomos oxigén molekulákból épül fel, és 15-50 kilométeres magasságban helyezkedik el a légkörben. Az élet kialakulása, fennmaradása szempontjából nélkülözhetetlen, hiszen részben vagy egészben elnyeli a Napból érkező káros UV sugarakat.

A 1970-es évek óta ismeretes, hogy az ózonréteget az úgynevezett CFC gázok (hűtőszekrények, dezodorok hajtógázai) károsítják. Most azonban úgy tűnik, a változó éghajlat is fenyegeti, ugyan nem az ózon összmennyiségét, hanem annak a magassági szelek által kialakított légköri eloszlását.

A tanulmány írói egy számítógépes modell segítségével vizsgálták az emelkedő felszíni hőmérsékletek hatását a légkörben lejátszódó, úgynevezett Brewer-Dobson cirkulációra, mely az ózon légköri transzportját biztosítja. Ez röviden a következőképp játszódik le: habár a legtöbb ózon a trópusokon keletkezik, itt több 10 kilométeres magasságokba feláramlik, majd a pólusok felé halad tovább, mielőtt visszatér a sztratoszféra alacsonyabb rétegeibe. A pólusoknál az ózon felhalmozódik, ahol hosszú időt tölt el, mielőtt visszatér a troposzférába.

A kutatók által használt számítógépes modellek szerint 1965 és 2095 között az ózon sztratoszférából a troposzférába irányuló árama 23 százalékkal fog növekedni. Ez már önmagába is komoly problémákat okozhat, hiszen a troposzférikus ózon egyfelől légszennyező anyag és káros az egészségre, másfelől üvegházhatású gáz lévén hozzájárul a felmelegedéshez.

A modell eredmények azt mutatják, hogy a 60. északi szélesség fölött, amit körülbelül a Stockholm-Helsinki-Szentpétervár-Anchorage vonal jelöl ki, az UV sugárzás értékei az 1965-ös évhez képest 9,1 százalékkal csökkennek 2095-re. Az északi félteke mérsékelt övében 3,6 százalékos csökkenést várnak. A trópusokon ezzel szemben 3,8 százalékos emelkedésre számítanak. A 60. déli szélességi körön túl, főként az Antarktiszon, átlagosan 3,2 százalékos sugárzás emelkedést jeleznek előre, míg a déli félteke UV értékei a késő tavaszi-kora nyári időszakban akár 20 százalékkal is növekedhet.

Hírek, érdekességek

Képek a nagy alpesi havazásról
December harmadik hetében több hullámban kiadós havazás érte el az Alpok jelentős részét. A friss hóréteg sokfelé meghaladja a fél métert.
Felemás karácsony
Miközben keleten többfelé fehér tájnak örvendhetnek az ott élők, nyugaton szélviharral veszi kezdetét az ünnep.
30 millió tonnás jéghegy szakadt le
Az új-zélandi Tasman-gleccserről leszakadt egy 30 millió tonnás jéghegy. A jelenség hátterében a Déli-szigeten két napja kialakult földrengés állhat.
Karácsonyi viharfront robog át Észak-Európán
Éppen december 25-26-án robog át egy viharfront Európa északi részén, a 60. és 65. szélességi kör között. Hurrikánokra jellemző szelek fordulnak elő a veszélyes frontban.